Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Judas caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a

3 Dan me se guun ndoꞌo raj cachro̱nj nana̱ rihaan yanj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé da̱j ga̱a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo taranꞌ níꞌ vaa güii quiꞌya̱j Diose̱, tinu̱j, nocoj. Tza̱j ne̱ ya̱j me se no̱ xcúnj cachro̱nj yoꞌó nana̱ rihaan yanj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa te̱rquee̱ ndoꞌo soj canoco̱ꞌ raan soj se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán tucuachén nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan soj si̱j cunuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ a. 4 ꞌO̱ se a̱j catúj yuve̱ do̱j nij síí narqué tucuáán ne̱ scaꞌnúj soj, ne̱ asi̱j naá ndoꞌo nó nana̱ rihaan danj Diose̱ cheꞌé nij soꞌ se vaa vaa güii quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. Si̱j naꞌvej rá cuno̱ rihaan Diose̱ me nij soꞌ, ne̱ a̱j nariꞌ nij soꞌ nana̱ se vaa me rá Diose̱ caꞌne̱e̱ Diose̱ cacunꞌ xráá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan taj nij soꞌ se vaa caꞌve̱e quiꞌya̱j nij soꞌ me maꞌa̱n se nij ga̱ nij chana̱ niha̱ꞌ rá a. Dan me se o̱rúnꞌ Jesucristó me síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, tza̱j ne̱ taj cheꞌé cuno̱ nij soꞌ rihaan Jesucristó, rá nij soꞌ a.

5 Nda̱ꞌ se a̱j neꞌen soj nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, tza̱j ne̱ naꞌvej raj quiniꞌyo̱n soj nana̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan noná uún ꞌu̱nj nana̱ nihánj xréé soj, ne̱ dan me se síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, tinanii soꞌ man taranꞌ nij síí israelitá rihaan nij síí ma̱n Egiptó ga̱a naá, tza̱j ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, ne cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cachén do̱j yoꞌ, ga̱a ne̱ caviꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. 6 Ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa taꞌa̱j nij se‑mo̱zó Diose̱ roꞌ, ne caꞌve̱j rá nij soꞌ ca̱ta̱ nij soꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ curiha̱nj nij soꞌ rej guun rá Diose̱ cuma̱n nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan numíj nii man nij soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ veé da̱nj ga̱a̱ nu̱mi̱i nij soꞌ ca̱yáán nij soꞌ rej rmi̱ꞌ nda̱a se quisi̱j güii gue̱e̱ güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee quinani̱i̱ nij soꞌ maꞌ. 7 Dan me se quiranꞌ nij soꞌ nda̱a vaa quiranꞌ nij síí ma̱n ro̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Sodoma ga̱ Gomorra ga̱ yoꞌó nij chumanꞌ na̱j nichru̱nꞌ a. Dan me se ase vaa se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj taꞌa̱j se‑mo̱zó Diose̱ yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij síí ma̱n nij chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nda̱a guun rá nij soꞌ coto̱j nij soꞌ ga̱ chii cha̱na̱ do̱ꞌ, ga̱ xcuu do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan yu̱u̱n cheꞌe̱ tucuayuu Diose̱ yaꞌan chiháán nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me caꞌve̱e xca̱j níꞌ cuentá se vaa sese quiꞌya̱j níꞌ se chiꞌi̱i̱, ne̱ caca̱a̱ níꞌ rihaan yaꞌan nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.

8 Nda̱ꞌ se neꞌen nij síí narqué tucuáán ne̱ rihaan soj da̱j vaa sayuun quiranꞌ nij síí israelitá do̱ꞌ, nij se‑mo̱zó Diose̱ do̱ꞌ, nij síí ma̱n Sodoma do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá maꞌ. ꞌO̱ da̱nj ꞌyaj nij soꞌ se nij, ne̱ ase vaa síí aꞌnuꞌ vaa nij soꞌ, cheꞌé se amán rmaꞌa̱n rá nij soꞌ nana̱ ne̱ na̱nj ei. Ne̱ cheꞌé dan ꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ se chiꞌi̱i̱, ne̱ tucuáá nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ aꞌmii nij soꞌ nana̱ chiꞌi̱i̱ cheꞌé nij se‑mo̱zó Diose̱ a. 9 Tza̱j ne̱ nda̱a síí cuꞌna̱j Migueé síí ꞌni̱j raꞌa man nu̱ꞌ nij se‑mo̱zó Diose̱ roꞌ, ga̱a naá ga̱a caviꞌ Moisés ne̱ canó tuviꞌ Migueé ga̱ síí chre̱e cheꞌé cúú man Moisés, ne̱ ne quisi̱j rá Migueé caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ nij rihaan síí chre̱e maꞌ. Ma̱a̱n se cataj Migueé rihaan síí chre̱e se vaa síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí caxri̱i̱ yuva̱a̱ man síí chre̱e, cataj Migueé a. 10 Tza̱j ne̱ ino̱ ꞌyaj nij síí narqué tucuáán ne̱ ga̱ síí cuꞌna̱j Migueé yoꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se ne neꞌen nij soꞌ da̱j vaa nij se‑mo̱zó Diose̱, tza̱j ne̱ ne chuꞌviꞌ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ nana̱ nij cheꞌé nij se‑mo̱zó Diose̱ maꞌ. Ne̱ ase vaa xcuu ne acaj cuentá ꞌyaj náá gu̱un se vaa me rá quiꞌya̱j roꞌ, da̱nj vaa nij síí narqué tucuáán ne̱, ne̱ cheꞌé dan quiri̱ꞌ nij soꞌ vaa güii ado̱nj. 11 Nique̱ nij soꞌ cheꞌé sayuun quira̱nꞌ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se ase vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Caín ga̱a ticaviꞌ soꞌ man tinúú soꞌ ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a. Ne̱ ase vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Balaam ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ me ndoꞌo rá nij soꞌ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ cheꞌé dan tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. Ne̱ ase vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Coré roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ dan me se tucuáá Coré rihaan Moisés, ne̱ cheꞌé dan chumánj yoꞌóó man nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. Ne̱ da̱nj quira̱nꞌ gue̱e̱ nij síí narqué tucuáán ne̱, quira̱nꞌ uxrá nij soꞌ sayuun vaa güii, quiꞌya̱j Diose̱ ei.

12 Ga̱a nuu chre̱ꞌ soj chá soj chraa, ne̱ ne chuꞌviꞌ nij síí narqué tucuáán ne̱ yoꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ se nij, ne̱ cheꞌé dan ase vaa luj chiꞌi̱i̱ roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ rihaan soj ei. Síí taj yaꞌanj man maꞌa̱n me nij síí narqué tucuáán ne̱ yoꞌ, ne̱ ne racuíj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ maꞌ. Ase vaa ngaa no̱ rmaꞌa̱n xta̱ꞌ ne̱ ne amanꞌ ꞌyaj roꞌ, vaa nij soꞌ, ne̱ va̱j nij soꞌ rej rque̱ do̱ꞌ, rej xra̱j do̱ꞌ ado̱nj. Ne̱ ase vaa chruun nuviꞌ va̱j chruj mán raa̱ ga̱a síj dió cuma̱n chruj raa̱ roꞌ, vaa nij soꞌ, ne̱ chruun naco̱o̱ me nij soꞌ, ne̱ chruun quiriháj nii quiriꞌíj nii rihaan yoꞌóó me uún nij soꞌ ado̱nj. Ase vaa ngaa ga̱ chruun roꞌ, da̱nj vaa nij síí narqué tucuáán ne̱ yoꞌ ei. Asino ya̱a̱n guun rá yuvii̱ se vaa síí sa̱ꞌ me nij soꞌ, tza̱j ne̱ nuviꞌ suun sa̱ꞌ síj, ꞌyaj nij soꞌ maꞌ. 13 Ase vaa rii ndoꞌo na yaꞌa̱nj yatanꞌ chiꞌi̱i̱ rej tuꞌva na yaꞌa̱nj roꞌ, da̱nj vaa rii ndoꞌo nij soꞌ se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nij soꞌ queneꞌe̱n yuvii̱, ne̱ ase vaa yatiꞌ natuná rej chéé ꞌo̱ ꞌo̱ yavii roꞌ, da̱nj vaa uún nij soꞌ, ne̱ taj cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man nij soꞌ maꞌ. Vaa güii, ne̱ caꞌne̱j Diose̱ man nij soꞌ ca̱yáán nij soꞌ rej rmi̱ꞌ ndoꞌo nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ei.

14 Síí cuꞌna̱j Enoc me se a̱j síj vata̱nꞌ xi̱i soꞌ cachén, ne̱ dan me se taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Adán me soꞌ, ne̱ dan me se nataꞌ soꞌ cheꞌé nij síí narque̱ tucuáán ne̱ rihaan soj cuano̱, ne̱ dan me se cataj síí cuꞌna̱j Enoc a: “Cuno̱ soj caꞌmi̱j á. Vaa güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ga̱ queꞌe̱e̱ míj nij se‑mo̱zó soꞌ nij síí gue̱e̱, 15 ne̱ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa tumé nij síí ne nocoꞌ man Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nu̱ꞌ nana̱ nij caꞌmii nij soꞌ cheꞌé Diose̱ do̱ꞌ a.” Da̱nj caꞌmii Enoc cheꞌé nij síí narqué tucuáán ne̱ rihaan soj nihánj cuano̱ a. 16 Nij soꞌ me se taj se qui̱ꞌyáꞌ cara̱nꞌ rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ se vaa ꞌyaj Diose̱ do̱ꞌ, se vaa ꞌyaj tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ maꞌ. Ina̱nj ꞌyaj nij soꞌ se nij nda̱a vaa me rá maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj ꞌyaj nij soꞌ na̱nj chugua̱nj. Síí xta̱ꞌ ina̱nj aꞌmii me nij soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo aꞌmii nij soꞌ ga̱ ruꞌvee cheꞌé se ina̱nj me rá nij soꞌ quiri̱ꞌ nij soꞌ saꞌanj man nij ruꞌvee ado̱nj.

17 Tza̱j ne̱ soj roꞌ, yoꞌo̱ cu̱nuû rá soj nana̱ cataj xnaꞌanj nij apóstol cuneꞌ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ, tinu̱j, nocoj. 18 Nihánj me nana̱ caꞌmii nij soꞌ rihaan soj a: “Asa̱ꞌ nichru̱nꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱, ne̱ caꞌna̱ꞌ síí caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ ni̱ꞌyaj man nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ ina̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ se nij, ne̱ gu̱un rá nij soꞌ cache̱e̱ nij soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ se̱ canocoꞌ nij soꞌ man Diose̱ a̱ man ado̱nj”. Da̱nj vaa nana̱ cataj nij apóstol cheꞌé nij síí narqué tucuáán ne̱ a.

19 Nij síí narqué tucuáán ne̱ yoꞌ roꞌ, ꞌyaj uun yaníj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó rihaan tuviꞌ nij soꞌ ei. Ina̱nj cheꞌé nee̱ man nij soꞌ acaj nij soꞌ cuentá, ne̱ cheꞌé yoꞌó rasu̱u̱n ne acaj nij soꞌ cuentá a̱ maꞌ. Ne̱ ase vaa xcuu vaa nij soꞌ, ne̱ nuviꞌ nimán nij soꞌ nu̱u̱ a̱ maꞌ. 20 Tza̱j ne̱ soj me se yoꞌo̱ raan canoco̱ꞌ soj se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán gue̱e̱, tinu̱j, nocoj. Ne̱ caꞌve̱j rá soj ra̱cuíj Nimán Diose̱ man soj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ ei. 21 Yoꞌo̱ quiꞌya̱j soj nda̱a vaa me rá Diose̱, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj chugua̱nj. Na̱ꞌvi̱j soj güii ca̱yáán níꞌ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé se ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ ei.

22 Xa̱ꞌ nij síí uun vi̱j rá, tza̱j ne̱ naquiꞌya̱j nica̱ soj nimán nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ Diose̱ ei. 23 Nago̱ꞌ soj chrej nucua̱j man yoꞌó taꞌa̱j nij síí tumé cacunꞌ cheꞌé rej quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan yaꞌan a. Ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij síí a̱j cuno se‑na̱na̱ nij síí narqué tucuáán ne̱ ei. Tza̱j ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ soj se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ quinachri̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nij soꞌ ei.

24-25 Sa̱ꞌ uxrá vaa o̱rúnꞌ Diose̱ síí tinanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ gu̱un nucua̱j soꞌ ca̱ráán soꞌ rihaan níꞌ se̱ quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ man chugua̱nj. Gu̱un nucua̱j soꞌ tu̱mé soꞌ man níꞌ nda̱a se quisi̱j güii ca̱yáán níꞌ rihaan soꞌ rej gu̱un chij soꞌ, ne̱ ga̱a̱ nica̱ nimán níꞌ güii yoꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. Ne̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí ra̱cuíj man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cata̱j níꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌnaꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj soꞌ ya̱j, ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ yoꞌo̱ gu̱un chij soꞌ chugua̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei.