Rrom 9

God akó Zu Pamkolpam

1 Zitülkus ka Kerrisoka dabyórrünla, ka amkoman poko bóktandóla; ka koke tizdóla. Kürü gyagüpitótóka, Godón Samua ne kla balngomólda, ene poko karrkukus ainda. 2-3 Ka igó poko apóndóla, kürü wirri gyaur akó blakón-koke azid asinamli kürü moboküpdü kólba zonaretalabkü. I Zu pamkolpamako, kazanla.[a] Gaodó ne nóma ki yarile, kürü ubi igósa, God kürü ki kómórre akó ki kürrgrrat Kerrisokagabi ibü zid bainüm. 4 I Isrrael pamkolpamako, Godón tóbanan pamkolpam. God ibü bórreanórr olmalzan. God tóba ⌊wirri kómal zyón⌋ okaka imzazilürr ibüka, i ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ nóma agóltagól kwarilürr. God ibü ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ nülinóp akó tóba gida. I Godón ⌊ótók⌋ kwarilürr tóba ⌊Gyabi Müótüdü⌋ zagetóde. God ibü ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nülinóp. 5 Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob ibü abalbobatalako. Akó Kerriso pamakanzan tamórr, wa ibükagabi amtómólórróna. Wa Goda akó wa blaman kla balngomólda. Pamkolpama oya metat ki yagürnüm! ⌊Amen⌋.

6 Ka wa igó koke bóktandóla igó, God oya alkamül-koke bóktan alkamülürr, wa ne bóktan ekyanórr Eibrra-amón.[b] Ka ini poko wialóma, zitülkus ngibürr Isrraelón[c] olmalbobatal amkoman Isrrael pamkolpam kokeako, Godón pamkolpam. 7 Akó ⌊Eibrra-amón olmalbobataldógab⌋ ngibürr oya amkoman olmalbobatal kokeako. Ene igó ngarkwatódó, God Eibrra-amka bóktanórr wagó, “Wata sab Aesakón olmalbobatal marü olmalbobatalbóka ngiblianórre.”[d][e] 8 Ene bóktanan küp módóga, Eibrra-am ne olmalbobatal nósenóp, ibükagab ngibürr Godón olmal kokeko. Wata ene olmalbobatal, Godón alkamül-koke bóktan ngarkwatódó babótórrón nidipako, God ibü igó ngabkanda wagó, i Eibrra-amón olmalbobatalako. 9 Ka ini poko wialóma, zitülkus ene alkamül-koke bóktan módóga: “Ka sab tolkomolo angrirrün ngarkwatódó, akó Serra ugón siman olompükü warile!” Ene olom Aesak yarilürr.[f]

10 We koke blakóne, a Rrebeka nis olom nis nulngumilürr darrpan abdógab, mibü abbobat Aesak. 11-12 Ini nis olom nisab ngi módógamli, Isao akó Zeikob. Ibü amtómól akó ibü morroal ó kolae tómbapón küsil namülnürri, God ugón Rrebekaka bóktanórr wagó, “Naret sab zoretan tangdó yarile.” Wa ene poko bóktanórr amtyanóm, wa darrü ilianórr a darrü koke, tóba angrirrün bóktan ngarkwatódó. Wa darrü ilianórr ene zitülkusdü, wa oya ngyaunürr, a ma ene zitülkusdü koke, ene oloman tórrmen tulmilanme. 13 Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Zeikobka kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi yarilürr, a ka Isaon alzizi amaikürrü.”[g]

14 Da mi ia poko bóktórre? Ia God dümdüm-koke tonarr tónggapónda? Koke, amkoman kokean! 15 Zitülkus módóga, wa Moseska bóktanórr wagó,

“Kürü gyaur sab oyaka yarile, ka noankamóm ubi baindóla gyaur akyanóm,

akó ka sab kólba morroal tonarr emtyeno oyaka, ka noankamóm ubi baindóla morroal tonarr amtyanóm.”[h]

16 Da módóga, God darrü olom koke apadóda ene oloman ubidügabi akó we zitülkusdü koke, wa arüng bütaninda Godón bagürwóman ngitanóm. A God darrü olom apadóda tóba gyaurdügabi. 17 Akó Moses wialómórr Godón Wibalómórrón Bóktandó, God oyaka ne poko bóktanórr parrao[i] azazilüm wagó, “Ka marü igó ngarkwatódó müngrirrü pamkolpam balngomólóm, kólba arüng okaka amzazilüm marükama akó igósüm pamkolpama sab kürü ngi ayo kwarile dudu tüpdü.”[j] 18 Da módóga, Godón gyaur ibükama, nibióbkamóm ubi bainda gyaur akyanóm. Akó wa ibü arrkrru-koke kolpamóm byónda, nibióbkamóm ubi bainda.

Godón Ngürsil akó Gyaur

19 Aprrapórr yabükagab darrpana kubó kürüka bóktóne wagó, “Zitülkus God watóke ngibürr kolpamab moboküp nótó karrkukus ninóp tóba bóktan arrkrrugum, wa koke ki bóktóne wagó, i kolae tómbapóndako. Zitülkus módóga, Godón ubia darrü oloma darrü kla tónggapóne, darrü olom babula Godón ubidü bóka bamgünüm.” 20 A ma nótókla, pam? Ia marü dümdüm asine Godka tae bamgünüm? Darrü mariti tónggapórrón alongalo klama ene pam, oya nótó tónggapónórr, koke amtinda wagó, “Ia ma kürü inzan iade kónzapóna?”[k] 21 Amkoman, mariti alongalo elklaza nótó tómbapónda, oya dümdüm asine nis alongalo kla tónggapónóm darrpan marit kubkubi: darrpan wirri tóre ngürrankü akó darrü popa ngürrankü.

22 Godón dümdüm asine tómbapónóm, wa ne klamóm ubi bainda. Oya ubi yarilürr tóba wirri ngürsil okaka amzazilüm akó tóba arüng pupainüm. A wa ma wirri zao-zao pam yarilürr, da ibü büsai koke kolae ninóp, oya wirri ngürsil nibióbka yarilürr, amarrón nidi kwarilürr kolae bainüm. 23 Wa wirri zao-zao pam yarilürr tóba ngaru bapón-koke wirrian kómal zyón pupainüm ibüka, oya gyaur nibióbkama, ngaen wa nibiób semanórr tóba wirri kómal zyón apadóm. 24 Mi ta ene pamkolpamab aodómakla, midi, God nibiób ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm. Wa pamkolpam ngibaunürr wata Zu pamkolpamdógab koke, a ta ibükagab, Zu-koke nidipko. 25 Wazan bóktanórr prropet Oseyaka akó enezan wialómórróna Oseyan pebadó wagó,

“Ngaen kürü pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü pamkolpam’.

Akó ngaen kürü moboküpdü ubi pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü moboküpdü ubi pamkolpam.’ ”[l]

26 Akó enezan wialómórróna Oseyan pebadó wagó,

“Dadan pokodó ibüka bóktanórr wagó, ‘E kürü pamkolpam kokeakla,’

ola ibü sab ngiblirre wagó, ‘arról Godón olmal.’ ”[m]

27 A prropet Aesaya górrgan yarilürr Isrrael pamkolpamabkwata wagó,

“Enana Isrrael pamkolpam ne abün nóma kwarilo, wamaka nóresako malu kabedó,

wata sab aüdana bamine, Lod nibiób zid nirre.

28 Zitülkus módóga, wa sab ene tüpan pamkolpam kolae tonarrab darrem nülirre, büsai-büsai akó metatómpükü, wa ne poko bóktanórr tómbapónóm.”[n]

29 Wata wa inzana, Aesayazan ngaen bóktanórr wagó,

“Wirri Arüng Lod ne olmalbobatal koke nóma ki bimgatórr mibükagabi,

mibü ki kolae tirre nis wirri basirrzan Sodom akó Gomorra.”[o][p]

Isrrael Pamkolpamab Amkoman Bangun-koke

30 Da mi ia poko bóktórre? Ini pamkolpam, Zu-koke nidipko, kokean nidi bütaninónóp ⌊dümdüm tonarr⌋ kolpamóm bainüm Godón ilküpdü, i ma dümdüm tonarr kolpamóm bainóp tibiób amkoman bangundügabi. 31 A Isrrael pamkolpama, nidi bütanin kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm, gida mamoande, i gaodó koke kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm. 32 Koke iade? Zitülkus módóga, i koke bütaninónóp dümdüm tonarr kolpamóm bainüm tibiób amkoman bangundügabi, a wamaka inzana ibü tórrmendógabi. I ene ingülküpdü bodoatnóp, oya ngi módóga, “bodoat ingülküp”.[q] 33 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,

“Tübarrkrru, ka Zaeonóm[r] darrü ingülküp[s] angrindóla, pamkolpama sab ne klamdó bodoatnórre,

darrü wirri ingülküp, i sab ne klamdó balókle.

Nadü oloma oya amkoman angunda akó oyaka ngambangólda, tóba amkoman banguna sab enanóm-koke baine.”[t]

<- Rrom 8 Rrom 10 ->