1 Yesun ini bóktana nóma blakónórr, Galili amgatórr, ama Zudia bwóbdübóna wamórr, Zodan tobarr dakla dorro. 2 Oyaka wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr, da ibü we dólóng nyónónóp ola.
3 Ngibürr Parrisia oyaka we togobórr. Ibü ubi oya amiógüm yarilürr tóba bóktandógab. I oya imtinóp wagó, “Mibü gidadógab ia taia, pama kol amaiküm popa pokodógab, ta ia koke?”
4 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E Godón Wibalómórrón Bóktan ta etóngarre igó ne poko yarilürr wagó, ‘Bwób zitüldü, God blaman elklaza nóma tómbapónórr, wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol’.Bwób Zitül 1:27; 5:2 5 God igó yarilürr wagó, ‘Ini zitülkusdü pama tóba aipab nis nümgüte, ama tóba koldó dabine, da i ma darrpan bübüm baini.’Bwób Zitül 2:24 6 Igósidi i ma nis kokeamli, a ma darrpanamli. God ne kla dayónda darrpan pokodó, pama kokean nürrgrrüte.”
7 Parrisia Yesun imtinóp wagó, “Da Moses wa pam iade arüng bóktan ekyanórr, kol amaik peba mórrag*Ma müsirrga ain bóktan Metyu 5:31 ngakanke. kol akyanóm, wirri ngi pama ne kla wialómórr, da we klampükü amaiküm?”Duterronomi 24:1-4
8 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü ene kwat Moses igósidi nómtyenóp yabiób kol amanóm, zitülkus e Godón gida bóktan poko mamoanóm kokeanómakla. A pam a kol nóma tónzapónórr, inzan tonarr ugón babul yarilürr. 9 Ka ma yabü igó byaldóla: Nadü pama tóba kol zumanike popa pokodó, a pam gómólankwata koke, akó darrü kol zumige, wa kol gómól yarile.”†Ngibürr Grrik bóktane tange wialómórrón Godón Buk kugupidü, atang opor 9b asine. Igó bóktanda wagó, “Darrü pama ne akó ene amaikürrün kol nóma zumige, wa ta kolae tonarr kuri tónggapóne.” Ma 17:20 ngakanke.
10 Yesun umulbain olmala oyaka bóktónóp wagó, “Inzan ne nóma yarile pam a kol ibüka, da morroal igósa, kol bumióg a pam bumióg ki yarilün!”
11 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Blaman pamkolpama ini bóktanan küp koke asendako, wata idi, God nibiób nókyenóp, igó, 12 ene pokodó abün küpako, pama kol koke iade amiógda. Ngibürra we zitülkusdü, i gaodó kokeako kol bumiógüm, i ne ngarkwatódó tóbabótórr. Ngibürra go we zitülkusdü, pama ibü pugum küp nüsilóp. Akó ngibürra go we zitülkusdü, Godón Kingzan Balngomólankwata. Ini umulbain bóktan apadóm gaodó nótó yarile, wa ki ipa.”
13 Ngibürr pamkolpama kari olmalpókal tübarrmünürr Yesuka, ibü singüldü tóba tang nis amelóm akó ibünkü tóre ki eko-e. Da umulbain olmala ma ene kolpam we nagóp amarrugum. 14 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Kari olmalpókala ki togob kürüka! E ibü burrmatgu, zitülkus Godón Kingzan Balngomól ibünse, inzan olmalpókal nidipko!”
15 Da módóga, wa darrpan-darrpandó tóba tang nis nómngyelórr ibü bles byónüm, da tüób olgabi we wamórr.
16 Darrü tonarr, küsil pama Yesuka tamórr. Oyabóka wagó, “Umulbain pam, ka ia laró morroal tórrmen tulmil tómbapono ⌊ngarkwat-koke arról⌋ apadóm?”
17 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kürü iade amtindóla morroalankwata? Ene wata Darrpana morroal nótóke, God tüób. Godón ne gida bóktan pokoko, ma we kla emorrono ngarkwat-koke arróldó tótókóm.”
18 Wa imtinürr wagó, “Ia nadü ne gida bóktan pokoko?”
20 Ene küsil pama we bóktanórr wagó, “Ka go blaman ini gida bóktan poko amkoman amorran namülnürrü. Ka da ma akó laró tónggapono?”
21 Yesu oyabóka wagó, “Ma ubi nóma namulo ⌊dudu kómal⌋ bainüm, da ugó wam, moba blaman elklaza sel ninünümke, ene mani sab elklaza-koke ne kolpamko nülinünümke. Sab igósidi marü mórrel ma kwitüm yarile. Da yao, kürüka tókyanke.”
22 Ene küsil pama ene bóktan nóma arrkrrurr, wa gyaurpükü we wamórr, zitülkus oya abün elklaza kwarilürr.
23 Yesu tóba umulbain olmalbóka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: sab kari müp ta koke yarile mórrel pamankü Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm. 24 Ka yabü akó byaldóla, ⌊kamelan⌋ nabea nil tótórrana bangrinüm, a mórrel paman ma amkoman nabeana Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm.”
25 Umulbain olmala ene bóktan nóma barrkrrurr, i karibóka-koke gübarirr aengóp. I we imtinóp wagó, “Da ia sab dama nótó zid baine?”
26 Yesu ibü dümdüman ngankónóp, bóktan we yalkomólórr wagó, “Pamakanankü gaodó ta kokea tómbapónóm; Godka ma blaman kla gaodómako.”
27 Pita oyaka we bóktanórr wagó, “Ma turrkrru, ki blaman elklaza oloknórró marüka atanóm!. Ki sab ia laró darrem ipüdórre?”
28 Yesu ibübóka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: küsil ngyabena sab nóma tame, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kólba ⌊wirri kómal zyón⌋ kingan mórran klamdó nóma mórrono pamkolpam balngomólóm, e kürü ne 12 umulbain olmalakla, e ta sab yabiób kingan mórran klamdó bobrrono, Isrrael 12 zitül pamkolpam balngomólóm.Luk 22:30 29 Nadü oloma tóba müót basirr, zonaretal, bólbótal, aipab nis, olmal, akó tüp bimgüte kürünkü, ene oloma sab 100 münüm yazeble ene elklaza akó wa sab ngarkwat-koke arról ipüde. 30 Abün singül kwata nidipako, sab ma solodó kwarile, ó abün solodó nidipako, sab ma singül kwata kwarile.§Ini bóktanan küp aprrapórr módóga: Ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i wirri ngi kolpamako, i ngi-koke kolpamako Godón ilküpdü. Akó ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i kari ngi kolpamako, i wirri ngi kolpamako Godón ilküpdü.Metyu 20:16; Luk 13:30
<- Metyu 18Metyu 20 ->- c Ma müsirrga ain bóktan Metyu 5:31 ngakanke.
19:7 Duterronomi 24:1-4
- ~5~ Ngibürr Grrik bóktane tange wialómórrón Godón Buk kugupidü, atang opor 9b asine. Igó bóktanda wagó, “Darrü pama ne akó ene amaikürrün kol nóma zumige, wa ta kolae tonarr kuri tónggapóne.” Ma 17:20 ngakanke.
19:18 Bazeb Tonarr 20:13-16; Duterronomi 5:17-20
- ~7~ minggüpanandó ne olome wa blaman pamkolpambóka apónda, ma nibiób amrrandóla.
19:19 Bazeb Tonarr 20:12; Lebitikus 19:18; Duterronomi 5:16
- ~10~ Ini bóktanan küp aprrapórr módóga: Ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i wirri ngi kolpamako, i ngi-koke kolpamako Godón ilküpdü. Akó ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i kari ngi kolpamako, i wirri ngi kolpamako Godón ilküpdü.