Zon 12

Merri Morroal Ilang Idi Ekanórr Yesuka

(Metyu 26:6-13; Mak 14:3-9)

1 Dómdóm 6 ngürr nóma kwarilürr ⌊Büdül Kórzyón Tórem⌋, Yesu Betani basirrdü ugón wamórr, Lazarrus ne ngyaben yarilürr, wa noan irsümülürr büdüldügab.[a] 2 I oyankü simam alo tónggapónóp. Marrta alo kla tógaldó arrbünüm tangnamtinóp. Ngibürr Yesukü tógaldó nidi nólgópe banomól kwarilürr, darrü Lazarrus wató yarilürr. 3 Da Merri dadamüz ngarkwat morroal ilang idi sokol ipadórr, ⌊kolkal⌋ nade[b] tónggapórrón. Wirri darrem idi yarilürr, da wa we ekanórr Yesun wapórdó, akó Yesun wapór norrgonórr tóba órrngóene. Ene müót blaman morroal ilanga gwarranórr.[c] 4 Yesun darrü umulbain olom, Zudas Iskarriot, oya sab wirri pamab tangdó nótó ingrine, bóktanórr wagó, 5 “Ini morroal ilang idi wa koke iade sel irre 300 ⌊silba⌋ mani küpüm?[d] Ene mani küp ama elklaza-koke kolpam ki nülirre!” 6 Wa ene poko koke bóktanórr, zitülkus wa gyaur yarilürr elklaza-koke pamkolpamdó; wa ene poko bóktanórr, zitülkus wa gómól pam yarilürr. Ibü mani alóp ngakan olom yarilürr, da wa tüób bobarr mani küp olgabi yazeblórr.

7 Yesu bóktanórr wagó, “Oya olkomólam! Wa ene idi ugósüm amoan waril, ngarkwat kókó kürü gapókdó angrin ngürr nóma semrróne.[e] 8 Elklaza-koke kolpam sab yabüka metat ae kwarile; a ka wa sab yabüka metat ae koke namulo.”[f]

Lazarrusün Amkal Bóktan

9 Zu pamkolpamab ngoroa barrkrrurr wagó, Yesu Betanimase. Da igósidi ola we ogobórr. I Yesun tóbananbókamde koke ogobórr: a i Lazarrusün asenómpükü ogobórr, wa noan irsümülürr büdüldügab. 10 Da wirri prrista bóktan ingrinóp Lazarrusünpükü ta amkalóm, 11 zitülkus Lazarrusünbókamde, abün Zu pamkolpama ibü bimgat kwarilürr, da i ma Yesun amkoman yangunónóp.

Yesu Kingzan Zerrusalem Wirri Basirrdü Bangrinürr

(Metyu 21:1-11; Mak 11:1-11; Luk 19:28-40)

12 Akó darrü ngürr ene wirri pamkolpamab ngoroa, nidi tübabzilürr Zerrusalem Büdül Kórzyón Tórem, barrkrrurr wagó, Yesu ta ola tótókda. 13 Da i wayal pórngae yazebóp, oya akyanóm ogobórr taegwarrpükü wagó, “Mi Godón yagürnórre![g] Wa bles airrüna, Lodón ngidü nótó tótókda: Isrraelab King!”[h]

14 Yesu kyam ⌊donki⌋ esenórr, oyaka kasilürr, mórran-mórran bainürr, wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,

15 “E gumgu Zerrusalem pamkolpam.[i]

Ngakónam, yabü kinga tótókda,

donki kyam kwitüm mórrarróna.”[j]

16 Oya umulbain olmala ene ⌊küp kokean emzyetóp⌋ ngaengógópan, ngarkwat kókó Yesu büdüldügab nóma türsümülürr ⌊wirri kómal zyóndü⌋. Ibü ugón ngambangólórr wagó, Godón Wibalómórrón Bóktana ini poko ta bóktanda oyakwata, da ene pamkolpama, Zerrusalemóm nidi koralórr, ene elklaza igósidi tómbapónóp oyaka.

17 Yesuka ne pamkolpamab ngoro yarilürr, wa Lazarrusün nóma ngilianórr gapókdógabi akó irsümülürr büdüldügabi, da i akó ngibürr kolpam nüzazilnóp wa ne ⌊wirri tulmil⌋ tónggapónórr. 18 We zitüldü, pamkolpamab ngoroa oya asenóm igósidi ogoblórr; i barrkrrurr wa ne wirri tulmil tónggapónórr. 19 Da Parrisia tibióbanka bóktanónóp wagó, “Ngakónam, mi go darrü pokodó kokean babzilo: mibü pamkolpama amgatódasko. Blaman bwóba oya mamoandase!”

Grrik Pamkolpama Yesun Amkün Kwarilürr

20 Ne pamkolpama Zerrusalem ogobórr, Godón ⌊ótókóm⌋ Büdül Kórzyón Tóredó, ngibürr Grrik inkü ta ola asi kwarilürr. 21 Ene Grrik pama Pilipka ogobórr. Wa Betsaeda wirri basirr pam yarilürr, Galili prrobinsdügab. I oya imtinóp wagó, “Wirri pam, kibü ubi Yesun asenóma.”

22 Pilip wamórr akó Endrrun izazilürr, da Endrru a Pilip aurrürri Yesun azazilüm. 23 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ene abüs küp kuri semrróne Pamkolpamab Oloma ene wirri kómal zyón apadóm. 24 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ⌊wit⌋ küp wata wa darrpanan küp yarile, ngarkwat kókó ta wa tüpdü aupe akó nurrótóke. Da olgabi ama sab abün küpa tóbabóte. 25 Nadü oloma tóba tüpan arróldó ubi bainda, wa sab imrüke. A nadü pama tóba arról alzizi amanikda ini tüpdü, wa sab karrkukus emone ⌊ngarkwat-koke arrólóm⌋.[k][l] 26 Nadü pama kürü zaget tónggapónda, wa kürü ki mamoan yarilün, da wa sab asi yarile, ka nólamla. Darrüpa ne sab kürü zaget nóma tónggapóne, kürü Aba sab oya wirri ngi atene.”

Yesu Tóba Büdülankwata Ngaen-gógópan Bóktalórr

27 “Errkya kürü moboküp müpa. Da ka ia bóktono? Da ia ka igó namulo: Ab, ma kürü zid kyó ne müpan abüs küp ngarkwata tótókda? Koke: ka wa we zitülkusdü tamórró, ene azidüdü bangrinüm ini abüs küp ngarkwat. 28 Ab, moba ngi wirri kwitüm emngyel!”

Da bóktana kwitümgabi sidórükürr wagó, “Ka kólba ngi wirri kwitüm kuri emngyela. Da ka akó sab aruko.”

29 Ola ne pamkolpamab ngoroa bórranglórr, ene bóktan barrkrrurr. Ngibürra bóktónóp wagó, “Maduba.” Ngibürra wagó, “Anerrua oyaka bóktóne.”

30 Yesu ibübóka wagó, “Ene bóktana kürünkü koke tame, a yabü tangbamtinüm tame. 31 Ini tüp dümdüm akyan tonarr wata errkyadana; satani, ini tüpan singüldü pam, sab ka ⌊ut-ut ino⌋. 32 Kürü sab ini tüpdügabi nóma kwit kirre nugup krros kwitüdü amngyelóm, blaman pamkolpam ka sab ugón simarruo kólbaka.” 33 (Wa ini bóktan we ngarkwatódó bóktanórr, wa sab ia azid aengle akó nurrótóke.)

34 Pamkolpama oyabóka wagó, “Mosesón gida-a inzan bóktanda: ene ⌊Kerriso⌋ wa ngarkwat-koke ngyaben pama. A ma wa inzan iade bóktóna wagó, Pamkolpamab Olom wata sab kwit irre krrosdó? Ia ene Pamkolpamab Olom wa tai nótóke?”[m]

35 Yesu ibübóka wagó, “Zyón sab yenkü tugupurr tonarróm yarile. Da e agóltagól kwarilün zyón yenkü aezane; tümüna ene da ma yabü sab nganlorre. Tümün kwatódó nidi agóltagóldako, umul kokeako i nubó tótókdasko. 36 Zyón amkoman yangunam yabüka aezane, igósüm e sab zyóndü pamkolpam kwarilo.”

Pamkolpama Amkoman Koke Bangundako

Yesun ini bóktan kakóm, wa tebe püóran we wamórr aniküm pamkolpamdógabi. 37 Yesu wa go ene pamkolpamab obzek kwata abün wirri tulmil tómbapón yarilürr Godón arüng pupainüm, da i oya ta amkoman kokean yangunónóp. 38 Ini pokoa we ngarkwatódó tómbapónórr, amkoman küppükü ainüm, ngaen prropeta Aesayazan bóktanórr wagó,

“Lod, ki ne bóktan büdrrat kwarilnürrü, ia nótó kuri amkoman yangune?

Ia Lod tóba arüng noaka kuri okaka simzazile?”[n]

39 We zitülkusdügabi, ibü gaodó koke yarilürr amkoman angunüm, zitülkus Aesaya akó wialómórr wagó,

40 “God ibü ilküküp kuri murrnausórre,[o]

akó ibü moboküp karrkukus kuri nirre ibü arrkrrugum.

Da i tibióbnüm ilküpi igósidi kokean eserre,

i tibióbnüm gyagüpitótóke ⌊küp kokean ipüdórre⌋,

akó i kürüka ta kokean tübyalüngórre;

i kürüka ne nóma ki tübyalüngórre, ka ibü igósidi ki dólóng ninünüma.”

41 Aesaya ini poko wialómórr, zitülkus wa Yesun wirri kómal zyón esenórr, akó oyakwata igósidi bóktanórr.

42 Abün Zu singüldü pama Yesun amkoman yangunóp. Da Parrisi pamab gum koralórr; i ta wirri taem koke yónónóp: ibü ne nóma ki nurrkrrurre, ibü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ tótókgum ki piküp nirre. 43 Ibü tai ubi babul yarilürr, ibü God ki nagürnórre, a ibü ma wirri ubi poko yarilürr pamkolpama ibü nóma ki nagürnórre.

Yesun Bóktana Pamkolpam Tüób Zaz Nirre

44 Yesu wirri taegwarre bóktanórr wagó, “Kürü amkoman nótó angunda, wa kürü kólbanan amkoman koke angunda, a wa ta oya amkoman angunda, kürü nótó zirrkapónórr. 45 Kürü nótó asenda, wa ta oya kuri esene, kürü nótó zirrkapónórr. 46 Ka wa ini tüp zyón akyanóm tamórró. Kürü amkoman nidi kangurre, i sab metat tümündü koke kwarile. 47 Kürü bóktan nadü pama arrkrruda, da amkoman koke amorranda, ka wa oya zaz ainüm koke tamórró. Ka wa ini tüp zaz ainüm ta koke tamórró: ka wa tai ini tüp zid ainüm tamórró. 48 Kürü nadü pama alzizi amanikda akó kürü bóktan koke nótó apadóda, sab zaz irre. Ka ne bóktan poko bóktan namülnürrü, sab ene bóktana tüób zaz irre dómdóm ngürrdü! 49 Ini amkoman pokoa, zitülkus ka kólbanan ngidü koke bóktandóla. A kürü ne Aba zirrkapónórr, kürü arüng bóktan wató kókyanórr nadü poko bóktanóm akó nadü tonarre bóktanóm. 50 Ka umulóla oya ne gida-e, wa ngarkwat-koke arról ódódda. Da ka ne poko bóktandóla, kürü Aba küzazilürr bóktanóm.”

<- Zon 11 Zon 13 ->