1 Sisa Taiberius yá Rom bán king hálengga yara 15 átuk wahára wu Pontius Pailat tá provins Judia yan kawana árán, Herot tá distrik Galili pinná tán kulaná Filip pá distrik Ituria yot Trakonitis pin yándi tán du Lisanias yá distrik Abilene pinná táuk. 2 Kulá Anas káling Kaiafas yá ku pris yáin yáni ya átumálák, wahára ku Sekaraia nanggená Jon wawu ále komkomá ámálum re káin wa árán Ánutu yá áwáng málámbán me wa wakáin Jon inuk. 3 Inán hangga kuk watá kungga Jodan umi tangtang káin áturáng wa yánuk, “Sándá pahán hurik tángga áwáng umi kuhát tu Ánutu yá mukmuro sáni wa yawonek.” 4 Kálu wa tunggafiuk wawu profet Aisaia yá Ánutu yan me ing uyiuk wa isutang:
“Man dá ále komkomá páliná muná káin ing mantáinek,
‘Táwi yan kálu tiyawineráng,
kálu kándáng hánám táng toling mineráng.
5 Ále pahálá átaráng wa erek ingmen molát tuwarát,
ále yáilá me ále kangkandángngá átaráng wa erek ingmen ping yanyawon táineráng.
Kálu tulátulá árená wa tát kándáng re hálet,
kálu wáik wa táng toktolik tát kándáng re hálineráng.
6 Wáina hálendu ámna náráwa kámuk hánám watá Ánutu yá son ihinek wa hiták káineráng,’ ”*Aisaia 40.3-5 ingga wáina uyiuk.
7 Kulá Jon dá ámna náráwa káwan táwi umi kuháng námik ingga áwuráng wa yánuk, “Sán kunap wáik nángánangge, Ánutu yá pahán káráp táng sámángga sáháng lem táinek. Niyá sánán pitángga kungga rám wáik sándán káin tunggafein ingga táek wa táng háhátiya táeráng? 8 Sándá pálipuk pahán hurik hánám táeráng hálendu tirik tárák sáni watá meinek. Hang sáni ya mengga, ‘Nándu Abraham e ilommá,’ ingga ma meindaráng. No ing sánin, Ánutu yá sup ná átaráng háranan men álo Abraham e ilommá háleineráng. 9 Káráwasi wu káráp hulá káin há átak. Káráp retá páliná kándáng ma sáindák wawu marángga táng káráp lánggop kinan san kuinek.”
11 Wáina inát tu Jon dá yánuk, “Ámna káman dá siot ná yará pálak árán du káman táng ni siot ná muná wa iminek, hang niyá sunginá pálak hálendu wáinanyon táinek,” ingga yánuk.
Wáina inát watá yánuk, “Ámna nukngá iháng piták tángga sup yáni manek ma iháng yámindaráng, me kámá ya me kusák hára ma meng yámindaráng. Sup rina sáháng yunggoeráng wawu sáni wu tárák hára álo ingga narineráng,” ingga yánuk.
15 Ámna náráwa yá ále wa tán kangga pahán yáni tárurán nanará yáup táuráng, “Jon wawu ámna Ánutu yan ámna náráwa son iháhá wa hám,” ingga miuráng. 16 Iná Jon dá ku yánuk, “No ku umi yá kuháng sámet, iná káman máriya áwinek wata hálángngá wu nák neháng hátek, hang ámna wáik nák ina tá watán sendol páupmá yayaliyan tárák muná. Watá wu Iruk Káungá yot káráp lánggop pot kuháng sáminek. 17 Málám sarak tángga áwinek ngáyá áwáng wit horengga páliná álosim wa iháng itná kinan tingga kepmá wawu iháng káráp sásáliná muná hára wa sin rang hálineráng.” 18 Jon málám wáina yánángga me kámá yot me pingnga álosim watyot yánángga pahán yáni táng tárut táuk.
19 Rám káman Jon málám kapman dán ámna yáilá káman Herot wa me táng muk, náuta kulaná ya áwáná Herodias táuk, me kálu kandák nukngá kámá hányon átmeráng wata ingga. 20 Wata me táng mán du Herot tá kandákngá nukngá waháranyon sengsáráp tiuk wawu Jon táng kalabus it kinan tingga kálu káto táng muk.
Jon dá Jesu umi kuháng muk
(Mat 1.1-17; 3.13-17; Mak 1.9-11)
21 Kulá Jon dá ámna náráwa kámuk hánám umi kuháng yámuk waháranyon du Jesu ya umi hányon kuháng muk. Wáina kuháng mán du Jesu málám sáponga tángga átnárán waháranyon alek ká ang tán, 22 Iruk Káungá watá hang málám hára ep tángga árán káuráng wawu iráp tánarám ina. Kulá waháranyon me káman alek kálu wáina háuk, “Kák ku nák Nanggena. No kák ka kikiná hánám naret. No kák ka pahánna álosim hánám naret.”
23 Rám wahára wu Jesu málám bu yaraná 30 hám wáina hálengga árán miti yáup hulátiuk. Kulá ámna náráwa yá ku Josep nanggená ingga káuráng,
iná Josep wawu Heli nanggená, 24 iná Heli wawu Matat nanggená,
