3 Seɨ́j pu ajta áꞌucheꞌecaneꞌe tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Juana, ɨ́raꞌaraꞌan pu púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Chuza, ɨ́ tɨ tiꞌitéjvee ɨ́ Heródes jemi. Ajtahuaꞌa seɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ́ Susana, majta jeíhua, mé muꞌiitɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú majta ravaɨreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ ꞌuuca.
4 Majta ɨ́ teɨte mej aꞌɨmuá aꞌuchéjme, maúcheꞌe mú ajteáxɨɨrijmeꞌecaa. Aꞌuu mú aꞌarácɨꞌɨcaꞌa seɨ́j chajtaꞌa jetze, ajtahuaꞌa seɨ́j, ajtahuaꞌa seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mauj eꞌevéꞌecɨ́ꞌɨcaꞌa, Jesús pu ayén tiuꞌutámuaritacaꞌa tɨjɨ́n:
5 ―Jaꞌatɨ tɨ nuꞌu hui tíꞌihuastehuaꞌa, u pu nuꞌu áꞌume tɨ tejéꞌehuasteꞌen. Aa pu auméꞌecaa ratáhuaꞌanáa ɨ́ imueꞌeri. Seica pu nuꞌu juye jetze huavatzɨ́jraa. Matɨ́ꞌɨj mi japuan huachéecajraa aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Majta pinaꞌase, júteꞌɨmua mú aꞌicáraꞌaraveꞌe. Aa maꞌuráaseajráꞌa meráacuaa.
6 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, aꞌúu pu nuꞌu hui huavatzɨ́jraa tetej tzajtaꞌa. Tɨ́ꞌɨj ajneájxɨ, aj pu i huaréꞌataa ɨ́ xɨcaj jɨmeꞌe aꞌiné capu huarɨéenajyeꞌicaa.
7 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, aꞌúu pu nuꞌu huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌutzícareꞌeme. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tzicareꞌe, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huavaújse jamuan ɨ́ imueꞌeri. Capu tiuꞌutáꞌa ɨ́ imueꞌeri tɨ teꞌejneájxɨꞌɨn.
8 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, áa pu nuꞌu huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌurɨ́ꞌen ɨ́ chuej. Naímiꞌi pu hui huanéj. Jéihua pu nuꞌu tiúꞌucɨɨrecaꞌa. Jéihua pu jaítzeꞌe airájraa caí ɨ́ seica tɨ raahuáste. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
9 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú raataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ raatamuáritacaꞌa. 10 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
11 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari nej raataxájtacaꞌa, ayée pu hui huataújmuaꞌa. Ɨ́ imueꞌeri, ayée pu ꞌeen tɨ́j ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan.
12 ’Ajta ɨ́ imueꞌeri tɨ huavatzɨ́jraa juye jetze, ayée pu ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌureꞌenén, tihuáꞌariꞌira ɨ́ niuucari tɨ huáꞌa tzajtaꞌa huateájturaa. Ayee pu rɨcɨ mej mi caí ráꞌantzaahuateꞌen, tɨ ij caí Dios huaꞌirájtuaani.
13 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tetej tzajtaꞌa huavatzɨ́jraa, ayée pu hui ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huataújtemuaꞌave matɨ́ꞌɨj amuacaí ráanamuajriꞌi. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, camu aꞌatzu téꞌeviicuaꞌi. Aꞌatzu mú áꞌatee mej téꞌatzaahuateꞌe. Aru tɨ́ꞌɨjtá tejaꞌureꞌenén aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen tirajpuaíitzi, camu chaꞌa teꞌutáviicuaꞌi. Caꞌanacan mú mé rúujɨsin.
14 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ aꞌuun huavatzɨ́jraa tzicareꞌe tzajtaꞌa, ayée pu hui ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari. Aru aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej mauj yen huatéꞌuu íiyen chaanaca japua, jéꞌecan mú aꞌij téꞌujmuaꞌate meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huáꞌamuarɨꞌeristeꞌe naꞌari aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ caꞌɨ́n aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huaꞌaráanajche tɨ naa seijreꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n camu araúraste mej jeíhua rɨ́ꞌɨ tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi.
15 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ aꞌuun nuꞌu huavatzɨ́jraa ɨ́ chuej japua aꞌutɨ́ aꞌurɨ́ꞌen, ayée pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej urarɨ́ꞌeneꞌejme ɨ́ ru tzajtaꞌa, majta áꞌujcaꞌane ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ Dios huaꞌutaꞌaíj nain jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú hui ranamua ɨ́ niuucari, majta ruꞌutéꞌan ɨ́ ru tzajtaꞌa. Majta teꞌutáviicuaꞌi. Ayee mú ꞌeen jɨ́n huarɨ́n, jeíhua mú rɨ́ꞌɨ tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Dios jemi.
16 ’¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ jaꞌatɨ tɨ hui aparaatu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ? Tɨ́ꞌɨj ráꞌajtaira, ¿aꞌuné jetze iyéꞌeruuren? ¿Ni qui xaꞌari tzajtaꞌa ruutéchajtza naꞌari caama jete yeꞌiráchajtza? Capu xaa neꞌu. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa án pu ɨmuá yaꞌujchájtza mej mi atáneere ɨ́ taij jɨmeꞌe ɨ́ mej aꞌuteáruꞌipi. 17 Ajta, naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa mej avíitziꞌi jɨ́n miyen rɨcɨ ɨ́ teɨte, capu hui ayén éeneꞌe aꞌame. Aꞌɨ́ɨ mú xaa hui ramuaꞌaréeren tɨ́ꞌɨj Dios mé jéjreꞌe raataseíjrata.
18 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen sej si temuaꞌa naa tiráanamua, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi, Dios pu jaítzeꞌe tiraatáꞌasin. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi, Dios pu hui ráꞌariꞌira aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌe tɨ nuꞌu tíꞌijchaꞌɨɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
19 Ajta aꞌɨ́ɨn náànajraꞌan ɨ́ Jesús, majta ihuáamuaꞌameꞌen, aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene mej mi raaseíj. Aru, capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa mej ajteáxɨɨre á vejliꞌi jemin aꞌiné jeíhua mú teɨte aitéꞌuucaꞌa táꞌapueerta. 20 Jaꞌatɨ pu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:
21 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
22 Jaꞌanáj tɨ ayén tiujuꞌurɨ́j. Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
24 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌujɨ́ste aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
25 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
26 Matɨ́ꞌɨj antacɨ́j, aꞌúu mú aꞌaráꞌa aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Gadara. U jetze pújmeꞌen tɨ éꞌeseijreꞌe u Galilea. 27 Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌitáraa ɨ́ baarcu jetze. Aj pu i seɨ́j raꞌantinájchecaꞌa. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan ɨ́ chajtaꞌa jetze aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Tiyáaruꞌuse pu tzajtaꞌan seijreꞌe. Puꞌuri áꞌatee tɨ caí tiꞌitéchejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Capu ajta chiꞌij jetze chejcaꞌa. Aꞌuu puꞌu eꞌechéjmeꞌe aꞌu mej mɨꞌɨchite eꞌevéꞌenaamuaca.
28 Tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, án pu eꞌerájve ɨɨcájraꞌan jetze ɨ́ Jesús. Jéꞌecan pu huajíjhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Aj pu i ayén tiraatajé caꞌanín jɨmeꞌe tɨjɨ́n:
29 Ayee pu aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ tiraatáhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús ari tiraataꞌaíj aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ nuꞌu huiirájraꞌani ɨ́ tevi jetze. Muꞌíi pu tiyaaruꞌu raatéeviꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun eꞌechéjmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú raꞌamuájɨꞌɨquihuaꞌa muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze, majta ruꞌɨ́ɨca jetze alaambre jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi raatéꞌavaata.
30 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
32 Majta á vejliꞌi, ɨ́ tuiixu éꞌecɨɨne, áa mú tejáꞌucuaꞌanen jɨrí jetze. Majta aꞌɨ́ɨme tiyáaruꞌuse, ayée mú tiraatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ huaꞌutáꞌan mej mi ɨ́ tuiixu tzajtaꞌa aꞌuteárute. Aj pu i huaꞌutáꞌa. 33 Matɨ́ꞌɨj huiráacɨ ɨ́ tevi jetze, matɨ́ꞌɨj mi aꞌuruáachejraa caꞌanín jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuteájrupi ɨ́ ɨ́ tuiixu tzajtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ tuiixu aꞌuruáachejraa. Matɨ́ꞌɨj mi ancáavatzɨ aꞌu tɨ eꞌencátee. Matɨ́ꞌɨj mi áataꞌa atéevatzɨ. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌujámɨ.
34 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ tuiixu, matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuruáachejraa. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte chajtaꞌa mé éꞌeche, majta aꞌɨmuá mej aꞌuchéjme aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j.
35 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌúu mú eꞌiréꞌene mej mi raaseíj. Matɨ́ꞌɨj aꞌuun eꞌiréꞌene aꞌu tɨ Jesús aꞌutéveecaꞌa, aꞌúu mú yáꞌuteu aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ mej jetzen huiráacɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ tiyáaruꞌuse. Aꞌuu pu aꞌutácatii ɨ́ Jesús jemi. Puꞌuri tiꞌitéchejcaꞌa. Capu chéꞌe rutɨ́muaꞌiracaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌutátziɨn temuaꞌa jeíhua.
36 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej raaseíj, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ Jesús tiráahuaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tiyáaruꞌuse mej tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa. 37 Matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme tɨ́j naꞌa tɨ aꞌuun huatacáꞌa u Gadara, aꞌɨ́ɨ mú rájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, tɨ nuꞌu áꞌuraꞌani aꞌiné jeíhua mú tiuꞌutátziɨn. Aꞌɨ́j pu jɨ́n Jesús ateájraa ɨ́ baarcu jetze. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa.
38 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tiyáaruꞌuse mej jetzen huiráacɨ, jeíhua pu rájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ raatáꞌan tɨ jamuan áꞌuraꞌani. Mɨ́ ajta i caí, capu raatáꞌa tɨ jamuan áꞌuraꞌani.
39 Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
40 Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuréꞌaraa yú jetze pújmeꞌen, jeíhua mú teɨte raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Muaateújtemuaꞌave aꞌiné aꞌɨ́ɨ mú rachúꞌeveꞌecaꞌa. 41-42 Jɨ́meꞌen puꞌu Jesús aꞌuun aꞌaráꞌa, aj pu i seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ éꞌejtunutacaꞌa á vejliꞌi jemin ɨ́ Jesús. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Jairo. Aꞌɨ́ɨ pu tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn raatáhuaviiriꞌi tɨ Jesús aꞌuréꞌenen jemin chajnan aꞌiné puꞌuri nuꞌu áꞌameꞌere ɨ́ yaujraꞌan. Ajta, aꞌɨ́ɨ puꞌu caj pɨ́tíꞌijyauj, ɨ́iitacan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan, ayée pu rájchaꞌɨɨ aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa. Tɨꞌɨj jí Jesús áꞌuraa jamuan. Majta ɨ́ teɨte, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa jemin. Temuaꞌa mú titéꞌecatacaꞌa.
43 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, áa pu ajta aꞌutéveecaꞌa. Puꞌuri áꞌatee aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa tɨ ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌicuiꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tíꞌiraꞌasecareꞌe ɨ́ xúureꞌe. Capu méꞌe aꞌatɨ́jcaꞌa tɨ raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ tiráahuaateꞌen. 44 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, huaritaꞌan aꞌuréꞌene. Aj pu i raꞌajtamuárɨej ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan jetze. Jɨ́meꞌen puꞌu raꞌajtamuárɨej, aj pu i huateápuaꞌarecaꞌa tɨ uvéꞌemɨꞌɨye ɨ́ xúureꞌe.
45 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
46 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
47 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨ caí rɨꞌɨrí tɨ huateúravaa. Tɨꞌɨj jí eꞌiréꞌene. Ruvivée. Aj pu i éꞌejtunutacaꞌa jemin ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné ꞌeen jɨ́n raꞌajtamuárɨej mé jéjreꞌe mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Ajta ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huarúj.
48 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
49 Aúcheꞌe pu tiꞌixáatacaꞌa tɨ́ꞌɨj seɨ́j eꞌiréꞌene tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche ɨ́ Jairo jemi, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
50 Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tiráanamuajriꞌi, ayée pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jairo tɨjɨ́n:
51 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa Jairo tɨ éꞌeche. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌuréꞌene, capu huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej aꞌuun aꞌuteárute u chiꞌita. Aꞌɨ́mej puꞌu huatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨ, aꞌɨ́mej pu ajta huatáꞌa. 52 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte á puaꞌacɨé mej aꞌutéꞌuucaꞌa, naímiꞌi mú caꞌanín jɨ́n ruyeinecaꞌa. Máujxɨeemɨsteꞌecaa micu.
53 Matɨ́ꞌɨj mi raateꞌatzeájraa aꞌiné méjmuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n huamɨ́ꞌɨ. 54 Tɨꞌɨj jí Jesús raꞌajtamuárɨej ɨ́ paꞌarɨꞌɨ ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
55 Tɨꞌɨj jí xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huaréꞌaraa ɨ́ jemin. Jɨ́meꞌen puꞌu huaréꞌaraa ɨ́ jemin, aj pu i ájchee. Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tíhuaꞌutaꞌaíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen mej nuꞌu tiraamín. 56 Jéꞌecan mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej caí jaꞌatɨ ixaateꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j.
<- San Lucas 7San Lucas 9 ->