Link to home pageLanguagesLink to all Bible versions on this site
6
Mej nuꞌu muaiiyu huaréꞌacupi
(Mt. 12:1-8; Mr. 2:23-28)

1 Ayee pu ajta tiujuꞌurɨ́j aꞌájna ɨ́ xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi. Aa pu auméꞌecaa jáꞌitaꞌa u víꞌiraꞌataꞌa ɨ́ Jesús. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej rúꞌijtzaanaxɨꞌɨn tiꞌitɨ́j atzi tɨ triigu jetze huijneájxɨ. Matɨ́ꞌɨj mi raatémuatɨꞌɨsixɨ ɨ́ rumuájcaꞌa jetze. Majta autéjhuii mej ráacuaꞌani.

2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, seica mú á vejliꞌi aꞌutéꞌuucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Miyen tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n piyen tíꞌimuarɨꞌe tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu caí rɨꞌɨrí tɨ ayén tiꞌitɨ́j úꞌuruuren aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen puaꞌa ruseꞌupi?

3 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―¿Ni secaí múꞌeen jaꞌanáj raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌij tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan tɨ́ꞌɨj huataꞌíꞌicuatacaꞌa, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe? 4 Aꞌuu pu hui aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa, ɨ́ tɨ jee chiꞌiraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios. Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨ pu ruꞌirájɨꞌɨpɨ ɨ́ pan mej Dios huatámuaɨꞌɨvejte. Tɨꞌɨj jí ráacua. Ajta aꞌɨ́mej tiuꞌumí ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ pan, aꞌɨ́ɨ muꞌu racuaꞌaca aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe aꞌujna teyujtaꞌa. Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij huarɨ́j aꞌɨ́jna jemi ɨ́ David teecan.

5 Ajta ayén tɨjɨ́n:

―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu hui ꞌeen jɨ́n antínmuaꞌaree neajta neꞌɨ́jna xɨcájraꞌan mej jetzen ruseꞌupi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Jesús.
Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze
(Mt. 12:9-14; Mr. 3:1-6)

6 Ajtahuaꞌa, seɨ́j jetze ɨ́ xɨcáaraꞌan mej jetzen ruseꞌupi, aꞌúu pu aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa. Aꞌuu pu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa. Ajta seɨ́j aꞌúu pu unúꞌujveecaꞌa tɨ cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze, rurɨꞌɨríintaꞌan pújmeꞌen.

7 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, aꞌɨ́ɨ mú rajeevecaꞌa tiꞌitɨ́j mej jɨ́meꞌen jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. Ayee mú tíꞌimuaꞌajca yee aisí tɨ puaꞌa caí seɨ́j tiúꞌuhuaateꞌen, aꞌíjna xɨcájraꞌa tej jetzen taseꞌupi.

8 Mɨ́ ajta Jesús, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ rumuájcaꞌa jetze cɨyáaxaraꞌa tɨjɨ́n:

―Ájchesi. Mé huatéchaxɨ mé jáꞌitaꞌa.
Aj pu i ájchee. Aa pu aꞌutéechaxɨ. 9 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee nu tejámuaataꞌíhuaꞌura tiꞌitɨ́j tɨ íꞌirɨꞌɨri aꞌíjna xɨcájraꞌa tej jetzen taseꞌupi. ¿Ni qui íꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén ráaruuren ɨ́ tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn naꞌari ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen? ¿Ni qui ajta íꞌirɨꞌɨri tɨ seɨ́j huiirájtuaa tɨ ij aꞌɨ́ɨn caí huámɨꞌɨni naꞌari hui tɨ raajéꞌica?

10 Tɨꞌɨj jí Jesús huaꞌuseíirajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej áa eꞌenvéjmeꞌecaa. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze tɨjɨ́n:

―Huatátzeaara hui muaꞌa muájcaꞌa.
Aj pu i raatátzeaaracaꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén huarɨ́j, aj pu i huarúj. 11 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej caí aꞌij tirájteu aꞌij mej yeꞌí jɨ́meꞌen jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiꞌitiúrixaateꞌen yee aꞌij mej yeꞌí ráaruuren meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase
(Mt. 10:2; Mk. 3:16-19; Hch. 1:13)

12 Aꞌájnáꞌɨmua, Jesús pu áꞌume jɨrí tzajtaꞌa tɨ́ꞌij huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi. Huatáxaꞌii tɨ huatéeniu. 13 Tɨ́ꞌɨj tapuáꞌarijmeꞌeca, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Tɨꞌɨj jí huaꞌavéꞌejajpuaxɨ aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua mej aráꞌase. Ayee pu huaꞌutamuáꞌa tɨjɨ́n apóstoles, tɨ ayén huataújmuaꞌa tɨjɨ́n seɨ́j tɨ tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire.

Ayee mú huataújmuaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire. 14-15 Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huaꞌavéꞌejajpuaxɨ. Amuacaícan, aꞌɨ́j pu huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, ɨ́ mej majta miyen raatamuáꞌa tɨjɨ́n Pedro. Aj pu ijtáꞌi aꞌɨ́jna huatajé ɨ́ Andrés. Juutzeájraꞌan pu púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. Seica pu ajta huatajé. Aꞌɨ́ɨme mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. Aꞌɨ́j pu ajta huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Bartolomé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Mateo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Alfeo.
Jesús pu ajta aꞌɨ́jna huatajé ɨ́ Simón. Aꞌɨ́mej pu jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen huaꞌatamuáꞌamua tɨjɨ́n ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨ mej huanéꞌuseꞌen. 16 Aꞌɨ́mej pu ajta huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tiuꞌutátui ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́mej puꞌu avéꞌejajpuaxɨ.
Jesús pu nuꞌu tihuáꞌamuaꞌate jeíhua ɨ́ teɨte
(Mt. 4:23-25)

17 Tɨꞌɨj jí Jesús acájraa ɨ́ jɨrí japua, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌupáꞌatza. Aꞌuu mú jeíhua ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte, ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, majta seica. Jéihua mú majta ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ mej aꞌuchéjme aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Judea, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme u Jerusalén. Aꞌɨ́ɨ mú majta ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna la coosta, aꞌájna jáꞌahuaꞌa u Tiro, ajta aꞌájna jáꞌahuaꞌa u Sidón.

18 Ayee mú ꞌeen jɨ́n mú eꞌiréꞌene mej mi ráanamua, tɨ ij aꞌɨ́ɨn tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej jɨ́n tiꞌicúcuiꞌijme. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej rajpuaíjtzicaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse tɨ huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe, Jesús pu ajta tihuáꞌuhuaa. 19 Naíjmiꞌi matɨ́j menaꞌa meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa, ayée mú tíꞌiteseꞌecaꞌa mej raꞌajtamuárɨꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jetze eꞌiraayeꞌi ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan tɨ jɨ́n tihuáꞌuhuaateꞌen naíjmiꞌica.

Mej nuꞌu jɨ́meꞌen huataújtemuaꞌaveꞌesin
(Mt. 5:1-12)

20 Tɨꞌɨj jí huaꞌantaseíirajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen, múꞌeen mɨ sej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, aꞌiné múꞌejmi pu ari tiuꞌucɨ́ꞌɨ tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌe sej si jamuan tiuꞌutaꞌaíjta tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.

21 ’Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen, múꞌeen mɨ sej tɨejcu. Dios pu tejámuaatáꞌasin ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen.

’Setáꞌaj huataújtemuaꞌaveꞌen mɨ sej ruyein seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua. Múꞌeen xu naꞌanaa xáꞌajuꞌun seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ari amuáꞌancuꞌuvajxɨ.

22 ’Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen tɨ puaꞌa seica teɨte mejamuájchaꞌɨɨreꞌe, naꞌari tɨ puaꞌa mejamuaatamuáriteꞌen, naꞌari tɨ puaꞌa mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren nusu tɨ puaꞌa metejáꞌamuaxajtziꞌira meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej náꞌastijreꞌe ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 23 Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌenen aꞌájna mej miyen aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren ɨ́ teɨte, setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen aꞌiné jeíhua pu huápɨꞌɨ tejáꞌamuacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌuun tejéꞌemeꞌecan aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. Setáꞌaj tiuꞌutéeneꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej rutémuaꞌaveꞌe, aꞌiné huáꞌavaujsimuaꞌacɨꞌɨ, ayée mú hui cheꞌatá menaꞌa aꞌij puaꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.

24 ’Seajta múꞌeen, mɨ sej chíjteaani, setáꞌaj hui huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné xuꞌuri raꞌancuréꞌa íiyen chaanaca japua ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tejámuaatáꞌasin.

25 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej nain tíꞌijchaꞌɨɨ, aꞌiné capu hui tiꞌitɨ́j huateáturaasin múꞌejmi jemi tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.

’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej naꞌana, chaꞌa senaꞌa, aꞌiné múꞌeen xu ruyeinixɨꞌɨn, seajta huataújxɨeemɨsteꞌesin.

26 ’Setáꞌaj hui huataújxɨeemɨsteꞌen tɨ puaꞌa naímiꞌi miyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee xɨ́ꞌepɨꞌɨn xu huarɨ́j, aꞌiné huáꞌavaujsimuaꞌacɨꞌɨ, ayée mú cheꞌatá menaꞌa tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.

“Tej nuꞌu huáꞌuxeꞌeveꞌen ɨ́ mej tájchaꞌɨɨreꞌe”
(Mt. 5:38-48; 7:12)

27 ’Mɨ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe mɨ sej níꞌinamua: Setáꞌaj hui huáꞌuxeꞌeveꞌen seꞌɨ́mej ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe, setáꞌaj seajta rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren seꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruure.

28 ’Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tejáꞌamuaxa. Setáꞌaj hui seajta ɨ́ Dios jemi huáꞌa jɨ́meꞌen huatéjniuuni aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruure.

29 ’Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ muꞌitéjveeni aꞌɨpée jetze, patáꞌaj hui pajta u jetze pújmeꞌen raatániɨjteꞌen tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa muꞌitéjveeni aꞌuun jetze. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ muáꞌachuira mɨ aꞌachamaara, patáꞌaj pajta mɨ asiicuꞌu raatapíjteꞌen.

30 ’Patáꞌaj pajta tihuaꞌutáꞌan naíjmiꞌica aꞌachú mej hui puaꞌamé tiꞌitɨ́j muahuavii. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j ántɨni ɨ́ tɨ múꞌeetzi aꞌaa, capej hui rahuaviira caꞌanéeri jɨmeꞌe tɨ muaatátuiireꞌen.

31 ’Patáꞌaj pajta hui piyen huáꞌuruuren ɨ́ seica aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe mej miyen muáaruuren múꞌeetzi.

32 ’Nicheꞌe seɨ́j tejámuaataꞌíhuaꞌu. Tɨ́ puaꞌa siyen huáꞌixeꞌeveꞌe senaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuáꞌixeꞌeveꞌe múꞌejmi, ¿aꞌiné hui tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari? ¿Ni qui tiꞌitɨ́j semuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Caxu xaa neꞌu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ mú majta hui huáꞌixeꞌeveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej majta huáꞌixeꞌeveꞌe.

33 ’Ajta, tɨ puaꞌa siyen rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌacareꞌen senaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tejaamuaatáꞌaca, ¿ni tzaa ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej seꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee caxu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné ayée mú cheꞌatá menaꞌa rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ.

34 ’Ajta, tɨ puaꞌa hui siyen tihuaꞌutániɨ́jteꞌen tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi áꞌiyen amuaatátuiireꞌen, ¿ni ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej seꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Capu ayén téꞌeme. Caxu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutániɨ́jte ɨ́ seica, majta miyen rachúꞌeveꞌen mej mi áꞌiyen tíhuaꞌutátuiireꞌen nain ɨ́ mej caj tihuaꞌutániɨjte.

35 ’Ayee xuꞌu huárɨni. Setáꞌaj hui huáꞌaxeꞌeveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuáꞌajchaꞌɨɨreꞌe. Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuáꞌajchaꞌɨɨ. Setáꞌaj seajta tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa huaꞌutániɨ́jteꞌen. Caxu huáꞌahuaviira caꞌanéeri jɨmeꞌe mej mi amuaatátuiireꞌen. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ puaꞌa siyen huárɨni, jeíhua pu hui tejáꞌamuacɨꞌɨti. Seajta xu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌe xáꞌajuꞌun aꞌɨ́jna ɨ́ Dios ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tihuáꞌajchaꞌɨɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ.

36 ’Setáꞌaj siyen huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn, aꞌiné aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ áꞌamuaꞌiyaꞌupua, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin.

“Tetaꞌaj nuꞌu caí huáꞌaxɨjteꞌe ɨ́ seica”
(Mt. 7:1-5)

37 ’Caxu aꞌij tihuáꞌajeeve ɨ́ seica; tɨ ij caí Dios aꞌij tejáꞌamuajeeve múꞌejmi. Caxu seajta huáꞌaxɨjteꞌe ɨ́ seica, tɨ ij caí Dios amaꞌuxɨ́jteꞌen múꞌejmi. Setáꞌaj hui tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ seica. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, Dios pu ajta tejámuaatáꞌuuniꞌira.

38 ’Setáꞌaj tíhuaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ seica. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, jeíhua pu ajta múꞌejmi tejámuaatapuaíjveꞌesin. Ayee pu téꞌeme tɨ́j jaꞌatɨ raꞌavéꞌejɨsteꞌen ɨ́ medida jetze. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, miꞌi pu rɨ́ꞌɨ raꞌureꞌeruurén, ajta raatéruureajxɨꞌɨn tɨ́ꞌij rɨ́ꞌɨ huaújraꞌatza. Temuaꞌa pu naa tiraꞌavéꞌejɨsteꞌesin tɨ ij caí avéꞌevitzen. Aj pu i, amuaꞌancáraꞌatziꞌira ɨ́ áꞌamuasiicuꞌu jetze. Ayee pu áꞌamuaruuren aꞌiné aꞌachú sej hui caj tiuꞌutapuaíjveꞌe, ayée pu cheꞌatá naꞌa Dios pu amuaatapuaíjveꞌesin múꞌejmi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.

39 Ajtahuaꞌa seɨ́j niuucari pu jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi. Ayen tɨjɨ́n:

―Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ arácun. ¿Ni rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ arácun ráꞌanviꞌitɨn ɨ́ juye jetze seɨ́j tɨ ajta arácun? Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Capu aꞌatzu rɨꞌɨrí, tɨ aꞌɨ́ɨn ráꞌanviꞌitɨn, aꞌiné tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ráꞌanviꞌitɨn, naímiꞌi mú hui atévatzɨjsin aꞌu tɨ eꞌetécun.

40 ’Ajta ayée pu hui ꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan. Aꞌɨ́n ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiúꞌujmuaꞌate capu ayén cheꞌatá naꞌa ruxeꞌeveꞌe tɨ́j aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌijmuaꞌate, sino tɨ́ꞌɨj ari raꞌantipuáꞌariteꞌen ɨ́ tɨ tiúꞌujmuaꞌate, aj pu hui xaa ayén éeneꞌe aꞌame tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tiraamuáꞌate.

41 ’Pajta múꞌee, aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n piyen raseíj ɨ́ aꞌihuáaraꞌa aꞌɨ́jna tɨ cɨ́j caj teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. Mɨ́ pajta múꞌee, capej aseɨ́j ɨ́ pej hui jɨ́n jeíhua áꞌatura ɨ́ Dios jemi. 42 Tɨ́ puaꞌa peri jeíhua jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ¿aꞌiné hui tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tiraataꞌixaateꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ aꞌihuáaraꞌa tɨ cɨ́j caj teꞌuteájturaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi? Capu aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri, aꞌiné capej hui aseɨ́j múꞌee aseɨ́j aꞌij pej tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi.

’Múꞌee mɨ pej aꞌij puaꞌa tíꞌijrɨꞌɨre mé jéjreꞌe, pauj miꞌi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati, pajta nain jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ pej hui jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Aj pu hui xaa ayén tiraavíjteꞌe ɨ́ pej piyen tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ seɨ́j aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi.
Tej nuꞌu jɨ́meꞌen ráamuaꞌati tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu cɨyéjraꞌa púꞌeen
(Mt. 7:17-20; 12:34-35)

43 ’Ayee puꞌu ajta ꞌeen, tɨ́j ɨ́ cɨyej, nain tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen, rɨꞌéeneꞌen pu tíꞌitaaca. Ajta nain ɨ́ cɨyej tɨ caí tiꞌirɨ́ꞌeen, capu ajta rɨꞌéeneꞌen tíꞌitaaca. 44 Ajta naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tíꞌitaaca, ayée mú hui tíꞌimuaꞌamua meꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌitaaca, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj tacaꞌi, capu aꞌɨ́ɨn ratacaꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tétzicareꞌe sino aꞌij pu jetze meꞌecan ɨ́ rucɨyeꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ uuva tacaꞌi, capu ajta aꞌɨ́ɨn ratacaꞌi ɨ́ jɨ́ꞌɨtzijcaꞌixaꞌa jetze sino aꞌij pu ajta jetze meꞌecan ɨ́ rucɨyeꞌe. Ayee xu cheꞌatá senaꞌa seajta tíꞌijmuaꞌareeren jaꞌatɨ tɨ téviraꞌa púꞌeen tij rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij nusu caí seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ rɨcɨ.

45 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij, aꞌɨ́ɨ pu hui rɨ́ꞌɨ tíꞌixaxaꞌa, ajta aꞌɨ́jna tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌixaxaꞌa, aꞌúu pu meꞌecan tzajtaꞌan aꞌu tɨ jeíhua yáꞌavaa tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌeen. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa tíꞌixaxaꞌa, ajta aꞌɨ́jna tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌixaxaꞌa, aꞌúu pu hui meꞌecan tzajtaꞌan aꞌu tɨ jeíhua yáꞌavaa tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ ráꞌavaa ɨ́ ru tzajtaꞌa.

Aꞌij tɨ nuꞌu seɨ́j tíꞌijrɨꞌɨre, ajta ɨ́ seɨ́j
(Mt. 7:24-27)

46 ’Seajta múꞌeen, mɨ sej hui caí siyen tíꞌiruure aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌinejee tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, nevástaraꞌa.”

47 ’Ayee nu hui tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌiné ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ neetzi jemi mú aꞌuvéꞌemej tɨ ij neetzi huanamua, ajta ayén tiúꞌuruuren aꞌij nej tiꞌixa. 48 Ayee pu hui ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ chiꞌi ájtaahuacaꞌa. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, jéꞌecan pu ruꞌucáꞌijche téteꞌɨmua. Tɨꞌɨj jí ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ jaxuꞌu ɨ́ tete japua. Matɨ́ꞌɨj mi huatéviiyecaꞌa. Ajta huatámɨꞌɨyecaꞌa ɨ́ játeꞌana. Aj pu i jetzen ajtéꞌa ɨ́ játeꞌana ɨ́ chiꞌij. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ chiꞌij, capu hui áꞌave aꞌiné temuaꞌa pu naa rɨ́ꞌɨ tiráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ jaꞌatɨ.

49 ’Mɨ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tíꞌinenamua, tɨ puaꞌa caí ayén tiúꞌuruuren aꞌij nej tiꞌixa, ayée pu hui ꞌeen tɨ́j ɨ́ seɨ́j tɨ ajta chiꞌij ájtaahuacaꞌa. Capu ruꞌucáꞌijche téteꞌɨmua aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Matɨ́ꞌɨjtá mi huatéviiyecaꞌa. Ajta huatámɨꞌɨyecaꞌa ɨ́ játeꞌana. Tɨ́ꞌɨj jetzen ajtéꞌa, aj pu i ráꞌarɨe. Nain pu hui tejáꞌurɨe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.

<- San Lucas 5San Lucas 7 ->