Link to home pageLanguagesLink to all Bible versions on this site
2
Tɨ́ꞌɨj huáꞌa jemi yé veꞌecáane
1 Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen tíꞌiyestehuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe taꞌaráhuaꞌapua i itɨeeri. Ayee mú ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Pentecostés. Aj mú mi naímiꞌi tiújseɨj aꞌájna xɨcájraꞌa jetze aꞌujna u chiꞌita.

2 Matɨ́ꞌɨj mi ráanamuajriꞌi tɨ caꞌanín jɨ́n huatajújhuaꞌanacaꞌa u júteꞌe. Jéihua pu téꞌusihuajnacaꞌa aꞌujna u chiꞌita aꞌu mej eꞌiráteꞌecaꞌa. 3 Aj mú mi tiꞌitɨj huaseíj ayée cumu neanuri tɨ áꞌataa. Ajta aꞌusiújtzaꞌanixɨ cɨliéꞌeneꞌejméꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ neanuri. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn huáꞌa muꞌúutzeꞌen eꞌerávatzɨjxɨ ɨ́ tɨ ajtasiújtzaꞌanixɨ.

4 Tɨꞌɨquí huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huáꞌa jemi ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiuꞌuxáj seica jɨmeꞌe ɨ́ niuucari mé caí xɨ jaꞌanáj jɨ́n méꞌe tejáꞌaxa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios mej miyen tiuꞌutaxáj.

5 Majta seica ɨ́ teɨte meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej nainjapua curéꞌecɨjxɨ ɨ́ chuej japua. An mú aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌánna Jerusalén. Jéihua mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌánna éꞌechejcaꞌa, ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej miyen rɨjca aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. 6 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ huatajújhuaꞌanacaꞌa, naíjmiꞌi ɨ́ mej tiújseɨj, capu aꞌij huáꞌamitɨejteꞌecaꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Jéꞌecan mú aꞌij puaꞌa teꞌutaseíj aꞌiné mehuáꞌanamuajracaꞌa mej tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌaniuuca seɨj ajta seɨj. 7 Jéihua mú aꞌij puaꞌa tejáꞌuseijracaꞌa. Ayee mú tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n:

―Aꞌiime i teteca i mej tiꞌixa, aꞌúu mú hui Galilea éꞌemeꞌecan. 8 ¿Aꞌiné tiuꞌutárɨꞌɨristarecaꞌa mej miyen tíꞌixajta tetɨ́j iteen tiꞌitamuáꞌamua? Taniuuca mú jɨ́n tiꞌixa memɨ́jna. 9 Seica tu teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Partia, teajta seica aꞌujna Media, teajta seica aꞌujna Elam; teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Mesopotamia. Teajta seica teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna Judea. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Capadocia, teajta seica aꞌujna u Ponto. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Asia éꞌemeꞌecan.

10-11 ’Seica tu teajta teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Frigia, teajta seica aꞌujna Panfilia. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Egipto, teajta puaꞌamecɨé aꞌujna u Africa, teajta naíjmiꞌicɨꞌe aꞌuun mej ɨmuá teꞌeránamua u Cirene, teajta aꞌujna u Creta, teajta aꞌujna Arabia. Seica mú Roma éꞌemeꞌecan; aꞌɨ́ɨ mú majta yé tamuaare, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej huateújjuriiyustacaꞌa. Teen tu huáꞌanamua aꞌij mej tiꞌixa i taniuuca jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n tiꞌixa tɨ naa namuajreꞌe aꞌij tɨ yeꞌí rɨj áꞌayeꞌi ɨ́ Dios. ―Ayee mú tihuaúrixaa.

12 Seica mú aꞌij teꞌutaseíj. Majta seica, aꞌij puaꞌa titeꞌutaújmuajtecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú mi tiuꞌutaúꞌihuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Tiꞌitaqui aꞌij rɨni?

13 Majta seica huaꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi, ɨ́ mej miyen tɨjɨ́n:

―Nahuáj mú antiꞌí tɨ ruꞌi. Aꞌɨ́j mú jɨ́n táꞌaruaj. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa.
Ɨ́ niuucari tɨ amuacaícan jɨ́n raataxájtacaꞌa ɨ́ Pedro
14 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu á aꞌutéechaxɨ, majta ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase. Aj pu i huaꞌutajé caꞌanín jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte. Ayen tɨjɨ́n:
―Xáanamuajriꞌi temuaꞌa naa, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, seajta mɨ sej íiyen aꞌuchéjme Jerusalén. Nichéꞌe aꞌatzu tejámuaatáꞌixaateꞌen. 15 Ayee xu tiꞌixa tɨjɨ́n: “Metaꞌaruá aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca.” Camu xaa neꞌu. Capu hui ayén tiꞌayajna aꞌiné auchén pu aꞌireꞌenejsin ɨ́ xɨcaj. 16 Mɨ ajta, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ raaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ teecan tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Joel. Aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ ij Dios jetze meꞌecan tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte.
17 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n:
Ayee pu nuꞌu tiꞌixa ɨ́ Dios.
Ayee pu téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌa jetze
tɨ́ꞌɨj jetzen teꞌentipuáꞌari naíjmiꞌi.
Nexɨejniuꞌuca nu u aꞌutaꞌítiꞌi
tɨ́ꞌij huáꞌa tzajtaꞌa huateáturan
ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua.
Áꞌamuayaujmuaꞌa, ɨ́ mej teteca, majta ɨ́ mej ꞌuuca,
aꞌɨ́ɨ mú neniúucajtzeꞌe tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ teɨte.
Ajta áꞌamuavaujsimuaꞌa metiꞌimáara mú muáꞌajuꞌun
aꞌájna xɨcájraꞌa jetze.
18 Neajta nexɨejniuꞌuca u aꞌutaꞌítiꞌi
tɨ́ꞌij huateáturan huáꞌa jamuan
ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ineetzi jetze meꞌecan.
Capu amɨ́n aꞌij tɨ puaꞌa méteteca nusu méjuuca.
Aꞌɨ́ɨ mú majta neniuuca jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin.
19 Nee nu tiꞌitɨ́j amuaataseíjrateꞌesin u ta japua
ɨ́ sej jɨ́n ramuaꞌaréeren aꞌij tɨ tiꞌitɨj rɨni.
Seajta raseijran tiꞌitɨj sej jɨ́n aꞌij teꞌutaseíj
veꞌecán japua tɨ́j naꞌa veꞌée i chuej.
Tiꞌitɨj xu seijran tɨ́j xúureꞌe,
seajta taij, seajta ɨ́ táꞌajcɨtziu.
20 Ajta ɨ́ xɨcaj, capu chéꞌe airáxɨri.
Ajta ɨ́ máxcɨraꞌi, ayée pu huataújruurejsin tɨ́j xúureꞌe.
Aj pu xaa tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa jetze
tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa yé veꞌecáanen
íiyen chaanaca japua.
Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ajtahuaꞌa raajéjcuareꞌen naíjmiꞌi
tɨ́j puaꞌamé tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua.
Naa pu nuꞌu tiꞌiseíireꞌe aꞌame aꞌájna xɨcájraꞌa jetze.
Ajta, aꞌájna tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe pu aꞌame.
21 Mɨ ajta, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ puaꞌa Dios huatáhuavii,
aꞌɨ́jna ɨ́ Dios japuan pu niuuni aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.
Ayee pu hui tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Joel.

22 ’Mɨ́ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, xáanamuajriꞌi seꞌɨ́jna: Xuꞌuri ramuaꞌaree tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan. Ayee pu tiꞌayajna aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, jeíhua pu tiꞌitɨ jɨ́n ayén huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tihuaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ pu ajta rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe ayén huarɨ́j múꞌejmi jemi sej si ráamuaꞌaree tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu.

23 ’Ayee pu tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ Dios tɨ seɨ́j amuaatátuiireꞌen ɨ́ teáataꞌa. Ajta amuacaí pu aꞌɨ́ɨn Dios ráamuaꞌareeriꞌi sej yeꞌí huarɨ́j, múꞌeen xu ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. Majta seica ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte, aꞌɨ́ɨ mú amuaatévaɨ. 24 Ajta Dios pu raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan. Aꞌɨ́ɨ pu ajta japuan huaniú ɨ́ tɨ jɨ́n rajpuaíjtzi tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu huarɨ́j, aꞌiné capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa tɨ áꞌateeviꞌin tɨ aꞌuun éꞌeseijreꞌe mɨꞌɨchite tzajtaꞌa.

25 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:

Jaꞌanáj tɨ naꞌa nu raseíj neꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa
tɨ yé vejliꞌi seijreꞌe ne vejliꞌipua nerɨꞌɨríintaꞌa.
Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí tiꞌitɨ́j néꞌɨtziiteꞌe.
26 Aꞌɨ́j nu jɨ́n netémuaꞌaveꞌe yú ne tzajtaꞌa.
Jéꞌecan nu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios.
Neajta inee, canu rɨ́ꞌɨ aꞌij
aꞌiné naúcheꞌe rachúꞌeveꞌen tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn
ajtahuaꞌa naatátɨsten i nexɨejniuꞌuca.
27 Néntemuaꞌaveꞌe aꞌiné múꞌee Dios
pej caí mé nejaúujɨsin aꞌujna
mej aꞌuteáruꞌipi ɨ́ mɨꞌɨchite.
Capej pajta raatáꞌasin tɨ huatépete
i nehuáꞌiraꞌa ineetzi pej jeíhua nexɨ́ꞌeveꞌe.
28 Pajta pajtáhuaꞌa penaꞌa naatátɨsten i nexɨejniuꞌuca
neatáꞌaj ruuri náꞌaraꞌani rusén jɨmeꞌe.
Ayee pej naa tinaatáꞌasin nej huatántemuaꞌaveꞌen
aꞌujna pej aꞌutéveeca.
Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan.

29 ’Neꞌihuáamuaꞌa, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn David ari huamɨ́ꞌɨ, majta raꞌaváꞌana. Aúcheꞌe pu yé seijreꞌe íiyen Jerusalén aꞌu mej yeꞌaváꞌana. 30 Mɨ ajta tiꞌitɨj pu jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. Aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios seɨ́j aꞌujyeíjtza ɨ́ ruhuáacɨxaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan aꞌɨ́jna japua ɨ́ ɨpuari. 31 Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu David teecan rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ aꞌame jaꞌanáj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n raataxájtacaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu huatarújsin. Ajta tɨ caí Dios mé rúujɨsin aꞌujna aꞌu mej aꞌuteáruꞌipi ɨ́ mɨꞌɨchite, capu nuꞌu ajta huatejpetzi ɨ́ ruhuáꞌiraꞌa jetze.

32 ’Puꞌuri hui Dios raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa ruuri áꞌaraꞌani. Teen tu tiuꞌuséij teꞌíjna jɨmeꞌe. 33 Puꞌuri aꞌujyeíjxɨ rɨꞌɨríintaꞌa ɨ́ Dios u ta japua. Ajta puꞌuri raꞌancuréꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ tɨ Dios jɨ́n ayén teꞌataújratziiriꞌi. Ayee pu ꞌi cuj, i sej tíꞌiseij íjii, ajta nain jɨmeꞌe sej tíꞌinamua, aꞌúu pu hui éꞌemeꞌecan u ta japua ɨ́ Dios jemi.

34 ’Meꞌecui xaa, capu tíraa u ta japua aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. Majta ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

Ayee pu aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ nevástaraꞌa tɨjɨ́n:
“Paúcheꞌe yen újcatii íiye nerɨꞌɨríintaꞌa
ajta nenaꞌa caí huaꞌutémuaꞌitɨn
ɨ́ mej muájchaꞌɨɨreꞌe.
35 Aj mú mi muaatévaɨreꞌesin múꞌeetzi.”
Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ Dios.

36 ’Aꞌɨ́j mú jɨ́n, matáꞌaj seica naímiꞌi ɨ́ mej íiyen aꞌuchéjme Israél, matáꞌaj ráamuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna aꞌíjna i niuucari aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús sej ráꞌutatai, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios ayén raatamuáꞌa tɨjɨ́n Tavástaraꞌa, ajta Cɨríistuꞌu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.

Aꞌij mej yeꞌí tiuꞌumuáꞌaj meꞌɨ́jna ɨ́ teɨte mej ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro
37 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi ɨ́ teɨte, aꞌij pu puaꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta ɨ́ seica ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase. Ayee mú tɨjɨ́n:
―Casiꞌi, taꞌihuaamuaꞌa, ¿aꞌiné terɨni íjii?

38 Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n:

―Setáꞌaj naíjmiꞌi seɨcɨé tihuaújmuaꞌatziiteꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi, setáꞌaj huámuaɨꞌɨvijhua niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee xu seꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, aj puꞌi tejámuaatáꞌuuniꞌira ɨ́ Dios, ajta aꞌɨ́ɨ pu raataꞌíti tɨ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huateáturan múꞌejmi jemi. 39 Aꞌíjna i niuucari áꞌamuacɨꞌɨti múꞌejmi, ajta ruyaujmuaꞌa, ajta ɨ́ mej aꞌɨmuá aꞌuchéjme seɨ́j chuéjraꞌa japua. Ayee pu tihuáꞌacɨꞌɨti naíjmiꞌica tɨ huaꞌutájeeve aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ tɨ Dios púꞌeen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.

40 Seica niuucari pu jɨ́n tihuaúꞌixaa. Jéihua pu huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej mi caí miyen aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ matɨ́j ɨ́ seica ɨ́ teɨte.

41 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, aꞌɨ́ɨ mú huaújmuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ mej miyen aráꞌase aꞌachú cumu huaíca viꞌiraꞌa. Aj mú mi aꞌɨ́mej jemi antéujseɨj ɨ́ seica ɨ́ mej téꞌantzaahua. 42 Majta naíjmiꞌi mú miyen tiúꞌujmuaꞌatziiteꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Rɨ́ꞌɨ mú naa tiꞌitéchejcaꞌa. Majta rujɨ́ɨmuaꞌa huaréurɨꞌɨpɨꞌitehuaꞌa ɨ́ pan seɨ́j majtáhuaꞌa mɨ seɨ́j. Majta mú ratéhuaucareꞌe ɨ́ Dios jemi.

Rɨ́ꞌɨ mú tiúꞌurihuaamuaꞌacaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej amuaatéꞌee mé téꞌantzaahua
43 Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ titeújmuaꞌatejcaꞌa ɨ́ mej téꞌantzaahua. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, Dios pu huaꞌutévaɨ mej mi miyen tiuꞌuyɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan mecaí máàj seica. 44 Naíjmiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tiꞌitéchejcaꞌa ɨ́ mej téꞌantzaahua. Majta mú naíjmiꞌi tiuꞌuréꞌuraꞌa tɨ́j naꞌa aꞌachú tɨ caj tiꞌipuaꞌamé seɨj ajta ɨ́ seɨj tiꞌitɨ cuaꞌira, ajta tiꞌitɨ cɨ́ɨxuri.

45 Ayee mú rɨjcaa, tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ aꞌij tíꞌijviicuaꞌira, seɨj pu tiꞌitɨ́j tuaani tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen, aj pu i xaa raatáꞌasin ɨ́ tumin aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. 46 Jaꞌanáj tɨ naꞌa nain tújcaꞌari tzajtaꞌa mú tiújseꞌɨrihuaꞌa u teyujtaꞌa. Majta mú meꞌuun tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌu mej éꞌeche mej mi huaréꞌurɨꞌɨpɨꞌiteꞌen seexuꞌijméꞌen seɨj majta seɨj. Naíjmiꞌi mú tíꞌicuaꞌacaa. Jéꞌecan mú rútemuaꞌaveꞌecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa. 47 Rɨ́ꞌɨ mú tiratáꞌacareꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. Majta seica naa mú tiyaúꞌitɨée muáꞌaraa. Tɨ́j naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, Dios pu caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌacareꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte mej mi jéjcuacan jɨ́n téꞌantzaahuateꞌen. Aꞌɨ́j mú jɨ́n jaítzeꞌe huatámuꞌiirecaꞌa.

<- Los Hechos 1Los Hechos 3 ->