5 Enɛ́n póndé bad bé Israɛl ábe békánnáá Dyǒb bébédé á Jerusalɛm. Ábén bad bémbīd mebwɔ́g ne mebwɔ́g á nkǒŋsé. 6 Awóg áde béwógé échɛ́n esaád, ndun e mod enladɛ́n áte wɛ́ɛ ábê bad ábe bédúbpé bébédé. Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam áyə̄le ngáne bad ábe bédúbpé béhɔ́béʼáá ábíníí bad bɔ́ mod-tɛ́ɛ́ áchemeʼ échē ehɔ́b. 7 Ne nkɔ̂mtɛn ń yə̌l áte, bênsɛdéd bán, “Kíné saá á mbwɔ́g e Galilia ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l bébídé-yɛ? 8 Chán-nɔ̄ ébɛ́nlédé boŋ syáā mod-tɛ́ áwōgēʼ ngáne béhɔ́bɛɛ́ éche ehɔ́b. 9 Átîntê e syánē, baahɔ́g bébídé á meloŋ mé Patia, Mɛdia ne Elam; meloŋ mé Mɛsopotemia, Judeya ne Kapadosia; meloŋ mé Ponto ne mé Esia, 10 meloŋ mé Frigia ne Pamfilia, aloŋ á Egipto ne mebwɔ́g mé aloŋ á Libia, bɛnbɛn ne Sirinɛ syánē bad behɔ́g debídé á dyad á Roma. 11 Átîntê e ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l doŋge achyáádté ne bad bé Israɛl, ábíníí-ʼɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe béhídeʼ adúbe á bad bé Israɛl. Syánē bad behɔ́g debídé á aloŋ á Krɛt ne á aloŋ dé Arebia boŋ kénɛ̂, syánē mod tɛ́ɛ́ awóge ngáne béhɔ́bɛɛ́ áwe ehɔ́b-te ndəle é mekan éche Dyǒb ábɛ́lé.” 12 Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bényāg-kɛ bwâmbwam, bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Chán nɛ́n ádíí-yē?” 13 Kénɛ̂, doŋge á bad béwɛ́léʼáá bad ábe bédúbpé, béhɔ̄bē bán bémáá mǐm amwɛ́.
22 Petro ambád ámpē aá, “Á-bad bé Israɛl, nyélâm metúu nyéwôglɛn chǒm éche ńhɛdɛɛ́ ahɔ́b. Dyǒb dêmbɛ̌l Yesuɛ mod a Nazarɛt ábɛ̄l ndəle é mekan mé menyáké ne eʼchemléd âlúmed nyé nɛ́n aá mɔ́ mwěn-nɛɛ́ mɔ́lōmē mɔ́. Nyéběn nyêbíí nɛ̂ bwâm áyə̄le nɛ́n átîntê echɛ̂n dɔ́ɔ nɛ̂ dêmbɛnlédté. 23 Dyǒb dêmmad abíi, ámād-tɛ atíi nɛ́n aá nyɛ́ɛ̄wūū Yesuɛ abɛ áde nyêmbɛ mɔ́ á mekáá mé bad bé ekɔyí, boŋ bébōmē-ʼɛ mɔ́ á awɔg. 24 Boŋ kénɛ̂, Dyǒb dêmpuúd mɔ́, ahúd mɔ́ á metuné mé kwééd, áyə̄le kwééd eéhɛleʼaá-sɛ éhaŋ mɔ́. 25 Dabidɛ anhɔ́b tə̂ŋgɛne mɔ́ aá,
29 Petro ambád ámpē aá, “A-baányaŋ, nlâŋge nyé ne aláa děn nɛ́n mɛɛ́ Dabidɛ awesyánē sáá ambáá, anwɛ́. Bénlīmē mɔ́, echě soŋ edé-ʼɛ hɛ́n kə́ə́ŋne chii. 30 Dabidɛ abédɛ́ɛ nkal éʼdəə́dəŋ, ambíí-ʼɛ chǒm éche Dyǒb dénhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ mɔ́. Dyǒb démmwɛ̄ melɛ̌ nɛ́n aá mɔ́ɔ̄tēd mwǎn á mbyaa ḿme Dabidɛ mɔ́bɛl mɔ́ kə̂ŋ melemlem nɛ̂ŋgáne Dabidɛ ámbɛ̄ɛ̄ kə̂ŋ. 31 Dabidɛ ammǎd anyín áʼsō éʼ póndé, dyam áde Dyǒb dɛ́bɛnlé, né-ɔɔ́, anhɔ́b mam tə̂ŋgɛne mpuu ḿme Ane-awě-Béwɔ́gté. Anhɔ́b aá,
36 Petro ambád ahɔ́b aá, “Né-ɔɔ́, nyé bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l nyékoŋ abíi nɛ́n bán anɛ́n Yesuɛ awě nyébómmé á awɔg mwěn-naá Dyǒb dêmbɛnlé âbɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́-ʼaá adé Ane-awě-Béwɔ́gté.”
37 Awóg áde ábê bad béwógé pɔ́le eche Petro, entagéd bɔ́ á mewêmtɛn-tê bwâmbwam. Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ Petro ne abíníí bembapɛɛ bé nlómag bánken, “A-baányaŋ, cheé-ɔ̄ sétə́ŋgɛ́né abɛl?”
38 Petro antimɛ́n bɔ́ aá, “Nyémod-tɛ́ɛ́ nyétimɛn Dyǒb, nyétɛde aloŋgé dé mbéb boŋ nyékud edusɛn á dǐn áde Yesu Krǐstəə, âbɛl nɛ́n Dyǒb álagsɛn nyé mbéb Dyǒb dɛ́bɛ̌-ʼɛ nyé echě ndɛ, Edəə́dəŋ éche Ésáá. 39 Nyébíi nɛ́n bán chǒm eche Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́ɔ̄bɛ nyé édíi áyə̄l echɛ̂n ne ábɛn bǎn ébɛ́-ʼɛ ké áyə̄l e bad ábe bédé nchabnede. Édé ne moosyəə́l awě Sáŋgwɛ́ɛ́ ádɛd Dyǒb, áchɛ́nlé âbɛ́ ne mɔ́.”
40 Petro anléb bɔ́, aláá-ʼɛ bɔ́ mekan mémpēe híin. Ansím bɔ́ etúu áte ahɔ́b aá, “Mod-tɛ́ɛ́ ásoŋ ádē aloŋgé, ésebɛ́ nɛ̂, né Dyǒb dɛ́kɔ̄gsɛ̄n nyé melemlem ngáne ákɔ̄gsɛ̄nnē enɛ́n nyoŋgɛl e ebébted.” 41 Bad híin béndūbē dyam áde Petro ánhɔ̄bpē bédusɛ́n-nɛ bɔ́. Ḿmê mbwɛ mesoŋgé mé bad ḿme mémbād ámīn e bad ábe béndūbē, mébédé dyam eʼkə́lé éʼláán. 42 Bêmbané nlém âyə́ge mekan ḿme bembapɛɛ bé nlómag béyə́gtéʼáá bɔ́, bébɛ́-ʼɛ nlatɛ́n ne bad ábe bédúbpé Krǐstəə. Bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békānnēʼ, bédyāg-kɛ ndyééd hǒm ahɔ́g.
- a Nzé móom mé eʼpun métáan méntōm ámbīd e ngande e Nnyíme-ámīn dɔ́ɔ enɛ́n ngande ébágáá. Échê epun chɔ́ɔ bad bé Israɛl bédyágéʼáá ngande e mpád ḿ bwěm.