Link to home pageLanguagesLink to all Bible versions on this site
18
Polnöŋ Korint sitinöŋ ani uruŋini meleŋget.
1 Yuai mi asuhuiga Polnöŋ Atens siti mosöta Grik siti kun qetŋi Korint miaŋgöreŋ anök. 2 Korint anda Juda azi kun qetŋi Aqila miwikŋaiyök. Aqila yaŋön Eisiagö prowinsŋi qetŋi Pontus miaŋgöreŋ ahuba könaŋgep mindimindiri siti Rom anda malök. Miaŋgöreŋ mali sisa kiŋ qetŋi Klodius yaŋön jimkutukutuŋi kewö alök, “Juda ambazip iŋini mönö körek pakpak Rom siti mosöta deŋme.” Mewö jiyöhaŋgöra aka Itali kantri mosöta Grik geba nalö miaŋgöreŋ Korint kaŋgorök. Kaŋgoriga Polnöŋ miwikŋaiba i aka anömŋi qetŋi Prisila yetköreŋ anök. 3 Malmalŋiri naŋgöbitköra opo koumŋi koumŋi meyohot. Polnöŋ mewöyök opo seri koum meme azia. Miaŋgöra yetköreŋ ani nupŋini öröröŋ ahöiga yetpuk mala ahöba opo seri koum nup mohotŋe meget. 4 Memba malgetka Sabat kendon dop köuluk mire öŋgöba Juda aka Grik ambazip yembuk Jisösgö könaŋi erauba mesiŋda uruŋini meleŋmegöra kuŋgum eŋgiba malök.

5 Kuŋguba mali alayahötŋi Sailas Timoti yetkön Masedonia prowinsnöhök kaŋgorohotka Jisösgö Buŋaŋi nalö dop jim asariba malök. Mewö mala Jisösnöŋ Amötqeqe Toŋi Kraist akzawi, miaŋgö könaŋi aukŋe kondela keu miaŋön Juda ambazip uruŋini kuŋguyök. 6 Uruŋini kuŋguyökmö, Pol tuarenjoŋ aka uruqeqe keu töhöreŋ jim waŋgigetka böröŋan jeŋine kuŋguba sölburamŋi tönjörari eriga kewö jiyök, “Nöŋön köpösihit qahö akiga iŋini ayuhuba miaŋgö likepŋi mi mönö nöŋgö qakne albingö osime. Mi nanŋinak bisime. Iŋini Buŋa keu qetalgetka nöŋön ölöp eŋgömosöta merak kinda öŋgömawi, miaŋgöreŋ kian kantri ambazip yeŋgöreŋ eleŋda anmam.”

7 Mewö jiba eŋgömosöta köuluk miri göraŋe azi kun qetŋi Titius Jastus yaŋgö mire öŋgöba malök. Yaŋön Juda azia qahöpmö, töndup Anutugö waikŋi memba möpöseiba malök. 8 Göraŋe anökmö, köuluk mirigö galöm qetŋi Krispus aka yaŋgö anöm-moröŋi yeŋön körek uruŋini meleŋda Kembu möt nariget. Mewöŋanök Korint ambazip tosatŋi Polgöreŋ keu mötkeri, yeŋgöreŋök gwötpukŋan Jisös möt nariba uruŋini meleŋgetka o melun mem eŋgiget.

9 Polnöŋ suŋgem kunöŋ gaun ahöiga Kembunöŋ kutum wasöriga imut ehiga kewö jii mörök, “Gi keŋgötki kude mötmanmö, Buŋa keu mönö köhöiba jiba malman. 10 Siti kiaŋgöreŋ ambazip kambu gwötpuk yeŋön nöŋgö buŋaya akze. Miaŋgöra nöŋön göbuk malbiga kunŋan yuai kun qahö könahiba mem bölim gihima.” 11 Mewögöra Polnöŋ nalöŋi mem köriba yeŋgö sutŋine (yara) yambu mohot aka köiŋ 6 miaŋgö dop mala Anutugöreŋ Buŋa keu kusum eŋgimalök.

12 Kusum eŋgimalökmö, Rom yeŋön azi Galio kuŋgugetka Akaia prowinsgö kiap gawönö malöhi, nalö miaŋgöreŋ Juda jitŋememe yeŋön mindiriba Pol tuarenjoŋ ak waŋgiba öröba keu jakeŋe al waŋgiget. 13 Keu kewögöra al waŋgiget, “Azi kiaŋön ambazip eŋololoŋ ak eŋgimakza. Rom yeŋön jimkutukutuŋini alget ahözawi, yaŋön ambazip köna mi qösököba Anutugö waikŋi memba möpöseimegöra uru kuŋgum neŋgimakza.”

14 Keu mewö sileŋe ala jigetka Polnöŋ keu jimamgö aiga kiap gawönö Galio yaŋön Juda ambazip yeŋgöra jiyök, “Juda ambazip eŋgö sutŋine kunŋan azi qei kömumbawak me pinjit bölöŋi kötökŋi kun akawak ewö, miaŋgöra nöŋön ölöp keuŋini kezap ala mötpileŋak. 15 Mimö, eŋgö sutŋine mötnaripkö keu asuhuiga qet murutŋi murutŋi qeta aŋgururuk aka jimkutukutuŋini denöwö akŋei, mi mönö nanŋini lömbötŋina. Nöŋön yuai mewöŋi mi kewöta jim tekömamaŋgö dop qahö akzal.” 16 Mewö jiba keu jakeŋeyök eŋguataŋgöiga etket. 17 Eta nanŋinök mindiriba mohotŋe luhuba köuluk mirigö galöm qetŋi Sostenes mi qeraköba memba kaba keu jakeŋaŋgö köna numbuŋe ala qeget. Qegetka kiap gawönö Galionöŋ mi eka miaŋgöra möriga ölŋi kun qahö ahök. Mewö.

Polnöŋ nanŋi miriŋe Antiokia sitinöŋ liliŋgöyök.
18 *Jaŋ 6.18Polnöŋ töndup toroqeba Korint sitinöŋ silim gwötpuk malök. Mal teköba urumeleŋ alaurupŋi yaizökzök keuŋini jiba eŋgömosöta Prisila aka Aqila etkömemba köwetnöŋ geba waŋgegöra mamböta tatket. Mutuk Anutugö jeŋe kewö jiyök, “Nöŋön Anutugö nupŋi pöndaŋ kapaŋ köla memam.” Keu mewö jiba mi jöjöpaŋ keunöŋ jöhöba malök. Nalö mi teköiga köwetnöŋ miri qetŋi Senkria miaŋgöreŋ geba jöjöpaŋ keuŋaŋgöra jiiga nöröp jupŋi mitiget. Waŋge kun Siria prowinsnöŋ anmamgö ahöhi, mi miwikŋaiba miaŋgöreŋ öŋgöba opo seri öröba möröreŋgögetka luhutnöŋ naŋgöi anget.

19 Anda Efesus taonöŋ aŋgota Polnöŋ Prisila aka Aqila etkömosörökmö, nanŋak köuluk mire öŋgöba Juda yembuk Jisösgö könaŋi eraum mötket. 20 Eraum möta kewö qesim waŋgiget, “Gi ölöp nalö köröpŋi nembuk malman.” Mewö qesim waŋgigetmö, Polnöŋ miaŋgö urumohot qahö ahök. 21 Miaŋgöra yaizökzök kewö jiyök, “Anutunöŋ miaŋgö Oŋ! jima ewö, mönö ölöp liliŋgöba eŋgöreŋ kamam.” Mewö jiba waŋge kunöŋ öŋgögetka opo seri öröba möröreŋgögetka luhutnöŋ naŋgöi Efesus mosöta anget.

22 Anda taon kun qetŋi Sisaria miaŋgöreŋ aŋgota waŋge mosöta gölme köna Jerusalem öŋgöyök. Öŋgöba liliŋgöba urumeleŋ könagesö jölöŋini jiyök. Mi jiba tata wahöta geba Antiokia sitinöŋ anök. 23 Antiokia sitinöŋ anda mali sonda tosatŋi teköiga eŋgömosöta könanöŋ anök. Könanöŋ anda Galesia aka Frigia prowins yahöt mi oŋgita miri dop liliköba gwarek pakpak eŋgeka köl gulim eŋgii köhöiget. Mewö.

Apolosnöŋ Efesus aka Korint nup meyök.
24 Nalö miaŋgöreŋ Juda azi kun qetŋi Apolos mi Efesus kayök. Apolos yaŋön Ijiptkö taon qetŋi Aleksandria miaŋgöreŋ ahuba mala mötmöt mire öŋgöi teköiga Buŋa Kimbi Walŋaŋgö keuŋi ölöpŋanök möt kutuyök. Mi möt kutuba könaŋi jii keuŋi tandökŋi miaŋgöra ambazip miri dop sihim gwötpuk möta söŋgaiget. 25 Kembugö könaŋi wuataŋgöbingö könaŋi kusum waŋgigetka Anutugöreŋ könöp bölamŋan uruŋe jeyök. Jisösgö könaŋi törörök diŋdiŋi kusum eŋgiba Jonöŋ o melun mem eŋgiyöhi, miaŋgö könaŋi ölöp möt sölöŋgöba jiyök. Mi jiyökmö, miaŋgö likepŋi kun mosörök. Uŋa Töröŋan melun mem neŋgizawi, mi qahö mörök.

26 Yaŋön kaba köuluk miri uruŋe könahiba keu ösum-mumuŋambuk jiyök. Jiiga Prisila Aqila yetkön keuŋi möta kinda waŋgirohotka yetkö mire anget. Anda Anutugö könaŋi ölöpŋanök toroqeba jim asariba jiyohotka mörök. 27 Apolosnöŋ Grik kantrigö bahöŋi qetŋi Akaia miaŋgöreŋ anmamgö möriga Efesus urumeleŋ alaurup yeŋön kötöngöm waŋgiget. Kötöngöm waŋgiba Akaia gwarekurup yeŋgöra kimbi kewö ohoget, “Azi ki mönö köl öröm waŋgime.” Apolosnöŋ kimbi mi memba Akaia prowinsnöŋ anda ambazip Anutugö kalem möriamŋi möt asariba uruŋini meleŋgeri, mi gwötpuk bauköm eŋgiyök. 28 Bauköm eŋgiba “Jisösnöŋ Amötqeqe Toŋi akza,” jiba miaŋgö könaŋi mi Buŋa Kimbigö keuŋi keuŋi oyoŋda miaŋön kondel eŋgii mötket. Juda yeŋön keu mi möta jitnakölik aketka goranora (noragora) ahuyökmö, Apolosnöŋ Anutugö kukösum qakŋe kinda keuŋini aukŋe qeapköiga etket. Mewö.

<- Aposol 17Aposol 19 ->