Kolɔs Ɛniel Ghaada Kolɔs ɛ ghaada di pɛ ɛsila dwoo kyee dik Azi Minɛɛd, di edjóoaa mos Tuulki'ak. Deenek, Pɔl nabɛ ɛ́ aakɛbee bot ɛ zɛɛga mendjaala ghaada yenek. Mot nakus yɛ ɔ, ye nabɛ ɛ́ Epafalas, ngɔt tɔ sama bɔn nyɛɛg bɛ nɛ bɛ nɔɔ di sa mɛsa ɔ (1.7; 4.12). Pɔl nagwak náá, bot ɛ ɛpekɔɔ ekeletyɛ tɔ ndjaa Zɛɛb ghaada yenek. É sok bot binɔk nadi elyo bot ɛ, ye nabɛ ɛ́ ààdi tyee wat nɛ mɛlyo mɛ Mbɛɛ Bhaadal ee bot ɛ lwoma nalyo é mɛkɛn ɛ. Bɛ ɛpelɛɛ nɛ bot ɛ ghaada Kolɔs náá, bɛ du mɛtiŋ mɔɔ namwa, nɛ baasa náá, bɛ djaala nɛ membi mɛbwala di kɔ ɛko ɛ bɔs ɛ. Pɔl é membok, nyɛ tok nɛ ghwyil ɛte ko. Nyɛ bookwyal mɛkana nɛ bot ɛ Kolɔs. Mɛkana menek nɛ bot ɛ Kolɔs ɛ, Pɔl nadi elyaal bot «mot Klisto di ɛ!» Ye kwyɛl ɛ lɛɛ náá, mot Zɛɛb nazesɛ́ɛ nɛ ɛlwom étɛp ɛtsik ɛ bot ɔ. Pɛ Kolɔs bot nɛ gwak bwoo nɛ esa e mɛbwala bɛ di ààbee ɛ, ee di náá, ye ɛ́ nɛ ghwyil mɛbwala di kɔ bɔs ɛ. Ghuna, Klisto nɛ bwala dhaa nwyak tak. Eghɛŋ Yezu Klisto nagwyɛ kɔ mɛlaaba ɛ, nyɛ naasa náá, eghwyil e mɛbwala di kɔ bɔs ɛ, lik nɛ syen. Eghɛŋ nyɛ nadjɛ tsik nɛ mɔn'ɛ Klisto, Zɛɛb naadis eghwyil mɛbwala djas di kɔ bɔs ɛ. Ye ɛ́ etɛp tak ɛ Zɛɛb nasa náá, Klisto di lo mɛsɔ mɛ zɛɛga ndjaa mendjaala. Zɛɛga ndjaa mendjaala ɛ́ dáa nyel ɛ Klisto, da ekyes ɛ kadi ɛ́ ekeletyɛ zɛɛga tak. Ye ɛ́ nyɛy ɛ́ di Kukuma e bot djas zedum koŋ nɛ Zɛɛb ɔ, ye kwyɛl ɛlɛɛ ɛ mot di edjɛ bot tsik na bes tɔ ɛgwakel nɛ Zɛɛb. Tin, tɔ ɛduwa Zɛɛb ɛ lɔɔ, bot ɛ́ zedum koŋ nɛ Zɛɛb bɛ eebela di tɔ ɛsyee nɛ ɛgom ɛ Klisto. Deenek, bɛ moo ɛ́ bot ɛ́ na bes. Tɔ pes mɛkɛn e mɛkana mak, ɛlaŋel 1.1—2.5, bi ɛ́ waabee dhiiti djeeb di eduwal Klisto dáa Ghɛŋ bhwak nɛ yii zɛɛga ndjaa mendjaala. Bi ɛ́ baabee tɔ ɛlaŋel 1.15-20. Ɛsok nɛ bot neebela djeeb yenek, ye ɛ́ nɛ mendjaala dum nɛ bot ɛ ghaada Kolɔs. Bi ɛ́ aabela ye ɛ́ tɔ ɛlaŋel 1.3-14. Bhis djeeb tak, Pɔl ɛpebaŋa mɛsa mɛ dum nɛ zɛɛga ndjaa mendjaala. Bi ɛ aabela ye ɛ́ tɔ ɛlaŋel 1.24—2.5. Bhis tak, mot nakwyal mɛkana ɔ, ɛpelɛɛ nɛ ekeletyɛ Kolɔs náá, bɛ ɛ́ kobaka, 2.6-23. Sa bɛ ààgwak bot ɛ́ di elyo bot embee mɛlyo ɔ. Bɛ goka ɛ́ nɛ ɛdi tɔ ɛdum ɛ koŋ nɛ Zɛɛb bɛ nabela ɛ. Étɛp ɛsilal, mɛkana ɛpedjɛ mɛlyo étɛp mot needi nɛ mbɛɛ mɛfulu tɔ zɛɛga bot, tɔ mɛbyel, dɔɔ nɛ kɔ ɛko ɛ bɔs, 3.1—4.6. Mɛkana tak kɛsik ɛ́ nɛ bɛmɛswosel (4.7-18). Mɛkpa mɛ di tɔ mɛkana kakyeeda nɛ bot ɛ ghaada Kolɔs ɛ, dinaa dɔɔ nɛ mos ɛ mɛtaŋ. Klisto eepɛk bot ɛ bɔs si ghwyil ɛ bot ɛ mɛbhuka. Nyɛ eebaapɛk bot ɛ zɛɛga ndjaa mendjaala nɛ sa nadi ebɛk bɛ ɛ, nɛ sa di esa náá, bɛ zyala ɛ.
9 Ye ɛ́ étɛp tak ɛ bis di ààkat ɛdjaala etɛp'en, kana ɛlu ɛ bis nagwak tɛp'en eliiaa ɛ. Bis ɛpedjaala nɛ Zɛɛb náá, nyɛ lyaal bin ɛkwosak ɛ lɛ ɛnyɔɛpe, kɔ ɛsu etsoŋ nɛ mɛtselal mɛ Sisim'ɛ di edjɛ ɛ. 10 Bis djaala Zɛɛb ɛ etɛɛ náá, bi neekɛ dáa nyɛ di ekwyɛl ɛ, nɛ ɛsesa mɛsa dáa nyɛ di ekwyɛl ɛ. Nyɛ waamyaala nɛ enɛm esa djas ee bi aadi esesa ɛ. Deenek, bi ɛ́ waatɔ́ sok tɔ ɛgu etɛp Zɛɛb ɛnyɔɛpe. 11 Bis ɛ́ ɛpebaadjaala nɛ Zɛɛb náá, nɛ ghwyil'ɛ di ààbɛ nɛ ɛsik ɛ, nyɛ djɛ bin mɛghaaz étɛp bi needjisal etɛp djas nɛ ɛmaad ɛ́ lyem. Nɛ mɛmyaala djas, 12 bulalka bhɔɔ nɛ Zɛɛb Sɛɛg. Ye ɛ́ nyɛy ɛ́ nasa náá, bi di bot aabela mɛvu mɛ nyɛ nakɛk ɛ. Ye ɛ́ étɛp bi needi bot bɛ tɔ ɛyoŋ ɛ mɛkas. 13 Tsɛɛtsɛ nyɛ naapɛk mena si bhel mɛbwala mɛ Satan di tɔ ghooghom ɛ, étɛp ɛtɔ́ nɛ nena tɔ ɛyoŋ ɛ mɔn'ɛ nyɛ di ekwyɛl ɔ. 14 Ye ɛ́ dum nɛ mɔn'ɛ tak ɛ, nyɛ napɛk mena tɔ ɛbiyo, ye ɛ́ kɔ ɛsu ɛ lɛ ɛ mesyem mena napelaa.
21 Eghɛŋ sok, biyɔ pe nadi ɛ́ ɛtsetaɛpe nɛ Zɛɛb, bi nadi ɛ́ bot ɛ mɛbhuka mɛ kɔ ɛsu ɛbiyo bi nadi egek ɛsa ɛ, nɛ yii bi nasa ɛ. 22 Tin, nenak Zɛɛb eesa náá, ɛgwakel bula pak biyɔ nɛ nɛ. Ye ɛ́ kɔ ɛsu ɛ ɛsyee ɛ mɔn'ɛ, mot naka nyel'ɛ buwa etɛɛ náá, bi needi bot ɛ dɛɛ é mis Zɛɛb, bot ɛ di ààbɛ nɛ ndjɛ, ààkobɛ-bɛak nɛ ɛtɔn ɛ wat. 23 Tin, bi ɛ́ goka nɛ ɛdi tɔ ɛdum ɛ koŋ nɛ Zɛɛb, ɛdum ɛ koŋ nɛ Zɛɛb di náá, ye pyet ɛ kɔ epap na lyel-lyel ɛ. Deenek, sa mot ààbet náá, bi di ɛtsetaɛpe nɛ ɛbwaalel ɛ len ee bi nabela tɔ ɛgwak Mbɛɛ Bhaadal ɛ. Ye ɛ́ sa nagoolaa kɔ ɛko ɛ bɔs djas ɛ. Ye ɛ́ kɔ ɛsu ɛ tak ɛ mam Pɔl mɛ moo mos mot-mɛsa ɛ Zɛɛb.
Languages