Bot ɛ ghaada Koolɛt Ɛniel Pɔl nakus zɛɛga ndjaa mendjaala bot ɛ Koolɛt ɛ́, é mɛdjoŋ mɛ ebá yii ɛgoola Mbɛɛ Bhaadal. Ghaada Koolɛt ɛ ngɔt tɔ eghaada di nɛ mbɛɛ dék kɔ kyee dik Ghɛɛlɛs ɔ, ghaada Koolɛt vu ɛ́ nɛ mɛboŋ mɛ ebá nyɛ di nɛ ye ɛ́. Ghaada tak nɛ bu ekwom, ye ɛ́ bɛdjel ɛ bot. Bɛtɛ nɛ bot kɔ del ɛ tak nabɛ ɛ́ nɛ mbee mɛfulu. Eghɛŋ tak, bot ɛ Koolɛt nadi edu membi mɛ etɛp mbɛs, nɛ ezɛɛga mendjaala mbɛs-mbɛs. Tɔ bɛtɛ nɛ ezɛɛga ndjaa mendjaala menek, ye nadi ɛ́ nɛ wat ee bot nadyeebabu tɔ tak ɛ. Ye nabɛ ɛ́ bɛ dinaa ààduwa Zɛɛb. Pɔl nagwak mbee menduk mɛ bot ɛ zɛɛga (bot ɛ aabela ye ɛ́ tɔ1.11 nɛ 7.1). Bot ɛ ghaada Koolɛt nadi ɛ́ zɛm-zɛm dum nɛ etɛp bɛ nadi eboma nɛ ye ɛ́, zɛnɔɔ ɛgwakel dum nɛ bɛdhiiti membi ezɛɛga mendjaala menek. Tɔ dhiiti mɛkana mɛ Pɔl nakwyal sok ɛ, ye nabɛ ɛ́ nyɛ naalii kɔ ɛsu tsik mɛzɔ mɛ bot ɛ Koolɛt. Beeka ekyes mɛkana mɛ Pɔl nakwyal bot ɛ Koolɛt ɛ: Tɔ mɛlaŋel e mɛkɛn kɛyaka nɛ yii ená (1—4), Pɔl ɛpelii nɛ ekeletyɛ ɛ́ ghaada Koolɛt nɛ bot ɛ nagoola bɛ Mbɛɛ Bhaadal ɔ. Mɛwɔ tɔ zɛɛga ndjaa mendjaala eesa náá, bot bɛka. Mot nɛ mot nadi esɛ́ɛ, mot nalyo nyɛ Mbɛɛ Bhaadal e mɛkɛn ɔ (1.10-13; 4.6). Tin, ye nabɛ ɛ́, bɛ naadjisa náá, sa di nɛ boo mɛtaŋ Mbɛɛ Bhaadal di egoola náá: Klisto, nɛghu ngoolel-mɛkpa ɛ Zɛɛb naabemaa é mɛlaaba. Bhaadal di egoolaa náá, Yezu nagwyɛ mbema e mɛlaaba ɛ, bot ɛ bɔs ààdyeebamyaal ye ɛnyɔɛpe tɔ etsoŋ bɔɔ (1.18—2.15). Bɛ nabɛ ɛ́ ààdi egu náá, bɛngoolel ɛ mɛkpa ɛ Yezu djas ɛ́ bot ɛ mɛsa ɛ Zɛɛb, bɔɔ djas sa ɛ́ mɛsa mɛ wat (ɛlaŋel 3). Kana 5.1—11.16, Pɔl ɛpebɔɔza dum nɛ etɛp bot di esa ɛ, nyɛ ɛpelɛɛ dáa ekeletyɛ di pɛka ɛ (ɛlaŋel9). Ɛdi nɛ din ɛ keletyɛ, da wɔ di nɛ mbee mɛfulu, ye ɛ́ aanàkwaamyaalaa tɔ zɛɛga bot ɛ mendjaala (mɛlaŋel 5—6). Pɔl ɛpebaabɔɔza nɛ mɛkya dum nɛ etɛp ɛbá (ɛlaŋel 7), kɔ ɛsu ɛ mɛfulu mɔɔ dum nɛ mɛtiŋ mɛ bɛbhaab bɔɔ (mɛlaŋel8—10). Tɔ metɛp menek djas, nyɛ ɛpelɛɛ nɛ ekeletyɛ náá, bɛ gek bɔn bɛ sɔ ghoŋ, nɛ ɛdjɛ ɛ́ bɛ duu. Kana 11.17—14.40, Pɔl ɛpelii dum nɛ mɛfulu mɛ ekeletyɛ zɛɛga ndjaa mendjaala di egoka nɛ ɛdi ɛ. Nyɛ ɛpedum bɛ mɛlo dum nɛ esa di edul zyaala ɛ. Nyɛ ɛpebaŋa bɛ sa di esa náá, bot zɛɛga ndjaa mendjaala di mot ngɔt ɛ. Mot nɛ mot ɛ́ nɛ val tɔ zɛɛga ndjaa mendjaala. É di'enek, ekeletyɛ moo ɛ́ dáa nyel mot ngɔt. Ekyes nyel djas ɛ́ nɛ yɛ mɛsa ee nyɛ di esa tɔ zɛɛga nyel ɛ. Kwyɛl ɛ́ di edjɛɛd mɛfulu mɛ bot tɔ zɛɛga ndjaa mendjaala (ɛlaŋel 13). ɛlaŋel 15 Pɔl ɛpebaalɛɛ náá, Zɛɛb naagomal Yezu tɔ ɛsyee, náá dhiiti dwoo bot nazegwyɛ ɔ, bɛ waagom pe. Tin, ye ɛ́ bɛ náá ekeletyɛ ɛpedum koŋ nɛ yɛ ɔɔ, tsik'ɔɔ nɛ ɛdum ɛ koŋ ɛ lɔɔ nɛ Zɛɛb nɛ mɛtaŋ. Dáa tɔ bɛmɛkana mɛ djas, yak mɛkana pe zosi ɛ́ nɛ bɛbhaadal nɛ bɛmɛswosel (ɛlaŋel 16). Bot ɛ Koolɛt tok ekeletyɛ di náá, bɛ ɛ́ nɛ mbɛɛ mɛfulu ɛ. Bela náá, Pɔl ɛpebulal bhɔɔ nɛ Zɛɛb kɔ ɛsu ɛ lɔɔ (1.4-9). Bot nɛ boma nɛ mezuk nɛ ɛdjak tɔ ezɛɛga mendjaa mendjaala djas. Ye nakoozodi deenek, Zɛɛb ɛpetetɔ́ nɛ ɛsa enɛm esa bɛ, nɛ ɛlɛɛ nɛ ekeletyɛ náá, bɛ di tɔ tɛtɛ e sosoob.
26 Tin, bɔn nyɛɛg, beeka mbi bot bi di ɛ, biyɔ bot ɛ Zɛɛb nazedjóo ɔ. Dilka mɛnyel men, etɛɛ náá pak'en, ye tok nɛ mbula bot di nɛ etsoŋ, nɛ mɛbwala nɛghu bɛtɛtɛ ɛ bot. 27 É di'enek, Zɛɛb kanɔŋ ɛ́ sa di é mis mɛ bot dáa mɛlyet ɛ, étɛp ɛdjɛ syen nɛ bɛtsoŋ ɛ bot. Nyɛ kanɔŋ ɛ́ sa di ààbɛ nɛ ghwyil é mis mɛ bot ɛ bɔs ɛ, étɛp ɛdjɛ syen nɛ bot ɛ di ebee náá, bɛ ɛ́ nɛ ghwyil ɔ. 28 Tin, nyɛ naanɔɔ bot di ebee é mis toto ɔ, bot ɛ di ebhinaa ɔ, nɛghu bot ɛ di ààval dhiiti sonok é mis mɛ bot ɛ bɔs ɔ, étɛp ɛdjɛ syen nɛ bot ɛ di ebee náá, bɛ ɛ́ bɛtɛtɛ bot ɔ. 29 Deenek, ye tok nɛ dhiiti mot kɔ ɛko ɛ bɔs di nɛ ghwyil ɛghɛɛ nyel é mis mɛ Zɛɛb. 30 Nyɛ nasa deenek ɛ, étɛp nyɛ neewa bin tɔ ɛgwakel nɛ Yezu Klisto. Nyɛ naasa náá, Klisto di nɛ nena etsoŋ di edus pɛ daa Zɛɛb ɛ. Kɔ ɛsu ɛ lɛ, Zɛɛb eesa náá, mena dika epiki bot. Nyɛ sɛ́ɛ mena ɛ, étɛp mena needika bot bɛ, nɛ ɛpɛk mena tɔ mesyem. 31 Ekwyala nabela ɛsuk ɛ kɔ mɛkpa mak: «Yɛ bɛ náá, mot ɛpekwyɛl ɛghɛɛ nyel ɔɔ, nyɛ goka ɛ́ nɛ ɛghɛɛ nyel ɛ dum nɛ sa Ghɛŋ di esa ɛ[b].»
Kolɛɛt Mɛkɛn 2 ->
Languages