5 Aŋmɛ ba abi gejeé, nénege matu déwú mechɔ́ ɛwé nkɛ́lege mangaré ɛnyú. Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ bɔɔ́ abi áfɛré nnó álú gekpo, ákwane fɔ mambɛ bɔɔ́ abi áwyaá gefwa né depɔre ɛsɔwɔ wɔ, nnó ɛbwɔ́ ne álú abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs wáwálé. Ɛbwɔ́ ntó ne álú bɔɔ́ abi anyɛɛ́ nyɛ́ gefwa ɛyigé ji ábɔ́ anyɛɛ́ nyá meno nnó achyɛge bɔɔ́ ako abi ábɔɔ́ gejeé ne ji. 6 Ɛnyú debyaá bɔɔ́ gekpo, pɔ́ nnó bɔɔ́ maŋka ne áfwálege ná ɛnyú? Ɛbwɔ́ ne ájáme ɛnyú dékpɛ́ne unɔɔ́ mpa né máchá ɛso. 7 Pɔ́ nnó wyɛ́ ɛbwɔ́ ntó ne áchɔɔ́ gechánchágé mabɔ Ata nyú ayi ɛnyú délú bɔɔ́ bií?
8 Mbɔgé ɛnyú dékɛlege mampyɛ genó ɛyi gélú cho, débɔ́ mámbele gekpɛ́kpɛ́gé ɛbɛ́ ɛwé ɛ́lú né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ mfwa sé. Ɛbɛ́ wémbɔ ɛjɔɔ́ge ɛ́ké, “Bɔ gejeé ne ntɛ meŋmɛ́ wyɛ ndɛre ɔbɔ ne gemɛ jyɛɛ́.” 9 Yɛ́mbɔ deké desɛle bɔɔ́ abifɔ nnó áŋeá gemɛ ápwɔ abifɔ dépyɛ gabo, ne ɛbɛ́ ɛwémbɔ ɛgbaré ɛnyú ndɛre bɔɔ́ abi ákwené ɛbɛ́. 10 Yɛ́ ɛ́bɛ́lé nnó, muú anogé mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ákwegé ɛ́ma ɛbyɛnnó akwé mbɔ ɛlé ájí mako. 11 Néndé muú ayi ájɔɔ́ nnó “Ɔ́kwegé ulɔ” wyɛ́ ji ne ájɔɔ́ ntó nnó“Ɔwagé muú.” Gétú ɛyímbɔ, mbɔgé muú awagé ntɛ akwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ, yɛɛ́ ɛlé álá kwe ulɔ wɔ́. 12 Gétú ɛyina, ngarege ɛnyú nnó yɛ́ndégenó ɛyi dejɔɔ́gé ne yɛ́ndégenó ɛyi dépyɛɛ́, pyɛ́ge ndɛre bɔɔ́ abi ákaá nnó bií uma Ɛsɔwɔ asɛle nyɛ mabɛ áyina, ayi áferege ɛbwɔ́ né gabo ápa mpa bwɔ́. 13 Mbɔgé muú ála gɛ meshwɛ ne ntɛ meŋmɛ́ wuú wɔ́, Ɛsɔwɔ ntó agɛ́ né fɔ́ ji meshwɛ gébégé aké apane mpa bɔɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi ágɛ́ne meshwɛ ne atɛ áŋmɛ́ akpɛne unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ tágátágé.
18 Ndɔ fɔ muú fɔ akage jɔɔ́ aké, “Mfyɛɛ́ lé metɔɔ́ wa ɛ́wú ɛ́wú ne Kras, ne ayifɔ aké me ntó mpyɛ ɛlé ulɔ melu ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege”. Né ɛ́gbɛ́ wa, ngige muú ayi mbɛ nnó lɛ́ré me gefɔɔ́ ɛyigé wɔ ɔ́fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ɔlá lɔ́mé melu, ne me ntó nkeré nlɛré wɔ metɔɔ́ wé me mfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ né ulɔɔ́ melu bi me mpyɛ́ɛ. 19 Ɛnyú dékamé nnó Ɛsɔwɔ alu ama ɛwémbɔ ɛ́lɔ́, yɛ́mbɔ tége nnó aló nchyɛ ntó ákamé mbɔ ne ɛ́pyɛ abi áwére gbagba ne ɛfɔ.
20 Wɔ muú defɔɔ́ délá pɔ́ wɔ, ɔkɛlege nlɛ́ré wɔ nnó muú áfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álá lɔ́mé melu, metɔɔ́ wé ji afyɛɛ́ mbɔ ɛ́pɔ́ yɛ́ ɛké genó? 21 Pɛ́ gekwénégé ntɛ sé Abraham. Ndé gepyɛ́ Ɛsɔwɔ asɛlé ji nnó alu cho né mbɛ ushu wuú? Ɛle genó ɛyigé ji ápyɛ́ né gébé ɛyimbɔ. Ndɛre ásɛle Asek maá wuú anɛre mfaá geluɔ́ ɛyigé áchyɛ́ge gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ápyɛ gepɛ ɛta wuú. 22 Gɛ́ yɛ́ ndɛre metɔɔ́ we ji áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkɛne gelua ne genó ɛyigé ji ápyɛɛ́. Genó ɛyigé ji apyɛɛ́ gélɛre chánchá nno metɔɔ́ ɛwe ji afyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkwane. 23 Genó ɛyigé ŋwɛ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ gelu cho nnó, “Abraham áfyɛɛ́ metɔɔ́ wuú ne Ɛsɔwɔ. Ɛ́pyɛ́gémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ ji nnó alu cho né mbɛ ushu wuú.” Bɔɔ́ ntó áké, ji alu “Mejeé Ɛsɔwɔ.” 24 Gɛ́ge yɛ́ nnó ɛ́lé né ulɔɔ́ melu ɛbi muú apyɛɛ́, ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege ne asɛ́le muú nnó alu cho né mbɛ ushu wuú, ɛ́pɔ́ fɔ́ metɔɔ́ mamfyɛ ne ji ɛ́wú ɛ́wú.
25 Gɔge mma mɛɛ́ ɛnyú né mechɔ́ ɛwé fɔ. Tége Rahab ayi ábɔ́ álu nya mendée ɛno. Ji asɛ nya bɔɔ Isrɛli fɔ abi átɔme nnó áchwɔ ápɛ mewaá bibií, anɛ ɛbwɔ́, apoó ɛbwɔ́ ábó né meti ɛwé cha ákere. Getu ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ nyá ji nnó álu cho né mbɛ ushu wuú.
26 Wyɛ́ ndɛre mendoó ɛ́tanégé muú mmyɛ alaá geŋkwɔ́, wyɛ́ mbɔntó ne muú afyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álá pyɛɛ́ ulɔɔ́ melu ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege, metɔɔ́ ɛwé áfyɛ́ mbɔ ɛ́lú detú.
<- Jɛmsi 1Jɛmsi 3 ->